Tiszai P Imre : Ma a szél hideget hoz

 

 

Nyujtsd kezed,———-nem túl jó felütés, nagyon szokványos…

fogd ezt a néhány megkopott emlék rögöt,

ne sajnáld, vesd a mélybe!—————ugyanez, nem túl eredeti (a helyesírási hibákat most nem említem)

 

Hallod? Dalunk foszlányait sodorja felénk az este,—-giccses adaggio-szer? képek…

vagy mégsem és csak a kopasz ágak között

kóborol a h?vös esti szél

s megfakult ?szi leveleket simít a földre?———-apró képzavavar (szél simít)

 

Könny csillan szép szemedben? vagy a lenyugvó nap—————ötvenes évekbeli

halvány sugara bújik meg arcodon,———slágerhangulat

színezve sápadt fáradtságát,————–

mit majd letöröl róla a nélkülem érkez? holnap?————–hát ez még-még elmegy, pengeélen…

 

Gyere, indulnunk kell! Id?nk már lejárt.———retrográdok (:D)

Hajtsd fel gallérod, érzékeny vagy

a h?vös id?kre, s a szél hideget hoz ma—————ez a legjobb sora a versnek

 és fagyos, fájó álmokat a magányos éjszaka.

 

Nyugodj meg, igérem,

a csend lesz veled,

az emlékeket elrejtem,

bennem élnek tovább, lelkembe örök id?kre bezárva.

Legutóbb szerkesztette - Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 388 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén