Tiszai P Imre : Felejts, ha tudsz

*

 

 

 

Felejts, ha tudsz!

Látod én mindent megteszek,

hogy ébredjen a gyűlölet,

közöny takarjon bennünket,

felejtés unott szürke fátyla boruljon

tétova, néha még ébredő gondolatokra.

 

Töröld le mosolyod arcodról,

szemedben oltsd ki a csillagok fényét,

ne hidd tovább a holnapok hazug ígéretét,

menekülj fájdalmas álmaidból!

 

Feledd éjszakáink szép meséit,

feledd a tegnapot,

feledd dalunk ezerszer hallgatott hangjait!

Nézz az égre, nézd a hideg napot!

Fénye széttépte kusza történetünk

összegabalyodott szálait.

Legutóbb szerkesztette - Tiszai P Imre
Szerző Tiszai P Imre 388 Írás
"tegnap" stigmák égtek rám, számon csókod mart égőn fájón sebzett vágyódást tested font rám őrlődőn kínzó stigmákat s mert én csak "bennünk" élek, némán mindent eltűrök büszkén