*
Felejts, ha tudsz!
Látod én mindent megteszek,
hogy ébredjen a gyűlölet,
közöny takarjon bennünket,
felejtés unott szürke fátyla boruljon
tétova, néha még ébredő gondolatokra.
Töröld le mosolyod arcodról,
szemedben oltsd ki a csillagok fényét,
ne hidd tovább a holnapok hazug ígéretét,
menekülj fájdalmas álmaidból!
Feledd éjszakáink szép meséit,
feledd a tegnapot,
feledd dalunk ezerszer hallgatott hangjait!
Nézz az égre, nézd a hideg napot!
Fénye széttépte kusza történetünk
összegabalyodott szálait.
Legutóbbi módosítás: 2010.04.03. @ 10:22 :: Tiszai P Imre