Szendrői Csaba : Nektár

Neked adhatom akkor?

Másnak úgy nézem nem kell ez

Folyton kísért hogy bonyolult

Remélem addig majd megfejted

 

Mint elszúrt, ezerszer újratöltve

A kilövés igénye nélkül

Gondterhelté tett a mély

Melybe untalan beleszédül

 

Tessék semmi visszatartó már

Szabad esés a mélykék találomra

Keresés befejezve egy padon vár

Kérd fel és máris lapátunk a

 

Semerre nem terjed? tengeren

Egymásba kapaszkodva röhögni

Mit számít ha nincs is cél

Se föld még egy gerezdnyi

 

se csak a mélykék szem bogárja

mint egy ?rült benne evezek

tökéletes tekintetében rám hajlanak

csak önvédelemb?l sebezek

 

s persze ? nem hogy visszavágna

még kedvesebben néz rám

majd letérdel mintha kérném t?le

s én kardjára helyezem a vénám.

 

Legutóbb szerkesztette - Szendrői Csaba
Szerző Szendrői Csaba 262 Írás
Csendben akarok lenni, de csak beszélek, néha beszélni akarok, olyankor hallgat a lélek, néha tekerem a szót is, néha csak elszívom a mondókám, néha csak gitározom az izomrostjaimon, olykor kísérem is gordonkán...