Purzsás Attila : Beborult

2010.04.16. Purzsás Attila Vers 10
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Komor feketébe

forduló égbolt,

szívemre teherként

nehezed? régvolt

érzések hada ostromol,

s vigaszt nem nyújt

semmi buja gondolat,

bennem nem gyújt

reménység fényeket,

lelkem poros polcain

rejt?z?  remény

koncain marakodva

érzések csatáznak vadul,

s az ég egyre komorabb,

egyre csak borul…

 

Legutóbbi módosítás: 2010.04.16. @ 06:18 :: Purzsás Attila
Szerző Purzsás Attila 0 Írás
Üdv. néktek! rülök, hogy köztetek lehetek! Azt nem mondanám, hogy költő vagyok, inkább lelkes amatőrnek tartom magam, aki ha kell, ha nem leírja az érzéseit, amik valahogy versformában törnek ki belőlem (nem is értem hogyan). Fiatal költőnek sem mondhatnám magam, mert a 46 év csak 46 év (még ha 26-nak is érzem magam)! rök gyerek vagyok, de ezt nem szégyellem. Próbálkozásaimat a költészet terén megpróbálom megosztani veletek, aztán majd kiderül, hogy milyen sikerrel!