*
jól van, nem sírok már!
ablakomon csak az eső csordogál…
kitárjam szívem, kedvesem?
nyomorom inkább ködbe temetem.
tán koldulni kéne még időt,
hogy ne zsongó fejjel tapasszam
fiókomba a hiányt…?
de már semmivé vált minden,
így a rongyos reményért
megfordulni is árt.
ha letörölném könnyem,
üres maradna a helyem,
hol küzdelmek fonódtak sorba
hamis gyöngyszemek helyett.
jól van, nem sírok már!
csak az eső csepereg,
s az ablakkeretről a festék
megtörten lepereg…
Legutóbbi módosítás: 2010.04.29. @ 11:34 :: Bakkné Szentesi Csilla
