Bakkné Szentesi Csilla : nem sírok már

*

 

 

jól van, nem sírok már!

ablakomon csak az eső csordogál…

kitárjam  szívem, kedvesem?

nyomorom inkább ködbe temetem.

 

 

tán koldulni kéne még időt,

hogy ne zsongó fejjel tapasszam

fiókomba a hiányt…?

de már semmivé vált minden,

így a rongyos reményért

megfordulni is árt.

 

 

ha letörölném könnyem,

üres maradna a helyem,

hol küzdelmek fonódtak sorba

hamis gyöngyszemek helyett.

 

 

jól van, nem sírok már!

csak az eső csepereg,

s az ablakkeretről a festék

megtörten lepereg…

 

Legutóbb szerkesztette - Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.