Kőmüves Klára : Fénytörés

 

 

 

Fényidomárként

jött s teli töltött,

csordultig

örömöm lett.

Míg elidőzött,

csókszelídült

 

teltek-múltak

a percek.

 

tik-tak dalra

tűnt a vihar,

Nap vele jött,

de odébb állt.

Szóra sem érdemes

csókra való ő,

szív’ teli tölt?,

fényt ide már!

 

 

Legutóbb szerkesztette - Kőmüves Klára
Szerző Kőmüves Klára 610 Írás
Később talán hosszabban bemutatkozom, most csak annyit; vidéki vagyok és főleg a verseket szeretem (olvasni ...és írni is :))