dudás sándor : Azok a tájak

Nyomtatás

Vannak tájak, bekeretezetlen

él? festményként függenek

az emlékezetben.

Ha el is t?nnek

trükkös tolvajok által

ideig-óráig,

keresés nélkül

a legváratlanabb id?ben

bukkannak fel,

érzékel?, de érzékelhetetlen

szemkerekeken gurulva el?.

Ám ha nosztalgiától vezérelve

visszatérnénk a helyszínre,

néhány apró rész

nem ugyanaz lenne.

Az alkonyég alól

hiányozna egy madár,

az akkor rögz?dött

égbe mutató

fák zöldjét

másfelé hajlítaná a szél,

vagy éppen az a lány hiányozna,

aki ruhátlanságra

cserélt ruhát.

Ezekért a tájakért nem kell elutazni,

fényképezni, festeni,

keretezni, falra tenni,

tolvajoktól, m?keresked?kt?l

félteni.

Egészséges szemléletre vallón

ezekt?l a tájaktól

távol az absztrakció,

sehol, de sehol a kificamított

Picasso-remekm?-figurák.

Ezekért a tájakért

elég magunkba nézni,

s a bizonyosság-erejével tudjuk.

az örökösen vágtázó és szigorú

id?n átsüt nyugalmuk,

élnek, ahogy a költészet

Csipkerózsika-álma

a versolvasók lelkében.