Böröczki Mihály - Mityka : Szélsimogató

2010.03.25. Böröczki Mihály - Mityka Vers 14
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

Hej, ha engem szeretnének,

énekelnének a rétek,

nekivágnék száz világnak,

s akinek csak kedve támad

velem mártózna a szélbe,

adnék virágot kezébe,

friss napfénnyel simogatnám

Isten valamennyi napján,

de ha mégis bántanának,

magam vágnék a világnak,

sipkám pörgén főre csapnám,

kedvem szegni juszt se hagynám.

Legutóbbi módosítás: 2010.03.25. @ 08:50 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.