Bacskai Nóra : Ne nézz rám! (dalszöveg)

Az elfojtott érzésekr?l, és bánatról…

Ne nézz rám!!!

 

1.
Ne nézz rám!
Ne lásd mily könnyû vagyok.
Kérgem ledôlt,
és most lelkem elôl bujdosok!

Ne aggódj!
Légy csak ember, idegen.
Ne kérdezz!
Hagyj csak a fáradt köveken.

2.
Ne nézz rám!
Ne lásd, hogy ember vagyok.
Ne kérdezz,
mert még a végén talán válaszolok.

Ne aggódj!
Tudok majd tovább menni.
S a felszáradt könnyeket,
meg nem látja meg senki. (De senki. De senki! )

Refrén:
Nyúzott arcunk, festék mögé rejtve.
Büszke daccal, egymást elfeledve.
Hallgatok. Ha sírni nem lehet.
Hallgatok. S mennek az emberek.


Széttört álmok darabkáin lépve.
Véres kezem nyújtanám az égbe.
Hallgatok. A megváltást várni kell.
Hallgatok. Hallgatok. S a csend jön el.(Csak a csend jön el.)

———————————————————————–

Itt is ugyanaz a probléma: dalszövegnek egészen biztosan

kiváló, de versként sajnos nem m?ködik… Egy dalszöveg

többet elbír, meg sem kottyan neki egy “Széttört álmok

darabkáin lépve” sor, vagy az azt követ? mondat.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Bacskai Nóra
Szerző Bacskai Nóra 12 Írás
Mit írhatnék magamról. ÃÂtlagosnak nem mondható (mert átlagos e az, aki verseket írogat manapság? XD) 20 év körüli gyógyszerészhallgató vagyok Debrecenben. ÃÂrni soha sem tanultam, és nem is szeretnék. Magamat nem tartom nagy költőnek, csak valaki olyannak aki az érzéseit hagyja a papíron megszólalni. Régebben verseket mostanában főleg dalszövegeket írok alakuló zenekarunk számára. Hát kb ennyit rólam...