Drámatanárként saját magam is megtapasztaltam, hogy az élet nehéz helyzeteiben a drámajáték megoldást adhat gondjainkra, s így egyfajta univerzális gyógyító erővé képes válni bármely korosztály számára. Ezt szeretném egy általam kidolgozott példán keresztül érzékeltetni.
Fehérlófia
(magyar népmese Arany László feldolgozása alapján)
1. Szereplők:
– fehér ló
– Fehérlófia
3-as csoport:
– Fanyűvő
– Kőmorzsoló
– Vasgyúró
– Hétszünyű Kapanyányimonyók
3-as csoport:
– a rézerdő, rézmező királykisasszonya
– az ezüsterdő, ezüstmező királykisasszonya
– az aranyerdő, aranymező királykisasszonya
3-as csoport:
– a háromfejű sárkány
– a hatfejű sárkány
– a tizenkét fejű sárkány
– három fiók – griffmadár
– az öreg griffmadár
– gulya
– gulyás
– az öreg király
2. A mese magja, toposza, ahova el szeretnék jutni a cselekmény ábrázolása során:
„Aki másnak vermet ás, maga esik bele.”
Győzelem
Fehérlófia minden akadályt megold, mindenki az eredeti helyére kerül.
Jóság
– Fehérlófia megosztja a kását a 3 szolgával
– Fehérlófia megmenti a 3 királylányt
– Fehérlófia megmenti a 3 griffmadár- fiókát
– a griffmadár felviszi
Fehérlófiát a Felső Világra
BOLDOGSÁG = minden szál idevezeti a hőst és a mellékszereplőket
Fény
Fehérlófia tettei után mindenki lelkében felragyog a kegyelem fénye
Próbatételek
– a Világfa kérgének lehúzása
(Fehérlófia)
– a három szolga Hétszünyű
Kapanyányimonyók
– FehérlófiaHétszünyű
Kapanyányimonyók
– Fehérlófia3 sárkány
– Fehérlófia griffmadár
– a Felső Világra való feljutás
(Fehérlófia)
Bosszúvágy
– Hétszünyű
Kapanyányimonyók
ellen
– Fehérlófia
– ki nem mondott mondatai a három szolga ellen
Gonoszság
– Hétszünyű
Kapanyányimonyók kásaevései
– a három szolga az Alsó Világban „veszni hagyná” Fehérlófiát
Az előbb felvázolt toposz kibontási kísérlet alapján a mese a következő ellentétpárokat tartalmazza:
fény- árnyék
jóság- gonoszság
szeretet- gyűlölet
kegyelem- bosszúvágy
Ezen szempontok alapján a Fehérlófia című magyar népmese akár a jánosság passiótörténete is lehetne. Ez a történet ugyanakkor lehetőséget teremt arra is, hogy a pusztai nomád népek világába is betekintést nyerhessünk. Fehérlófiát az anyja kétszer hét esztendeig szoptatta, s e két esemény között fel kellett másznia egy nagy fára, s lehúznia annak a kérgét. Ez a cselekedet csak másodszorra hoz erdményt. Így Fehérlófia akár egy sztyeppi nomád nép, akár a honfoglalás kor előtti időszak magyarságának szimbóluma is lehetne. Ebben a relációban Fanyűvő az erdőlakókat, Kőmorzsoló a földművelőket, míg Vasgyúró a vasiparral foglalkozó népeket jeleníti meg.
A meseváz pedig az alábbi módon épül fel:
1. A kiinduló helyzet ismertetése
2. A hős els? próbatétele: a Világfa kérgének lehúzása
3. A hős második próbatétele: Fanyűvő, Kőmorzsoló és Vasgyúró legyőzése
4. A hős harmadik próbatétele: Hétszünyű Kapanyányimonyók legyőzése
5. A hős negyedik próbatétele: a három királykisasszony megszabadítása és a három sárkány legyőzése
6. A hős ötödik próbatétele: a griffmadár- fiókák megóvása az esőtől
7. A hős hatodik próbatétele: a Felső Világra való feljutás
8. A hős visszatér, legyőzi az ármánykodókat
9. Lakodalom: a hős végleg elnyeri boldogságát
Ebben a mesében egy vagy több teljes évkör is megfigyelhető:
Ösz- tél- tavasz- nyár
Mérleg- Bak- Kos- Rák csillagképek alapján.
3. Ahhoz, hogy a mese egyértelműen dramatizálható legyen, ismernünk kell az ősmagyarok hiedelemvilágát:
– Felső Világ: Arany Atyácska lakhelye (a magyarság Öregistene), amelyet felülről lefelé haladva aranymező, aranyerdő, ezüstmező, ezüsterdő, rézmező, rézerdő vesz körül
– itt élnek a meg nem született lelkek is madár formájában
– ezért a magyar népmesék egyedüli sajátossága az a kérdés, hogy „Hol jársz Te itt, ahol a madár se jár?”
– Középső Világ: a látható, azaz az emberek és állatok lakóhelye
– Alsó Világ: az ártó, rontó lények világa, pl. manók, ördögök, lúdvércek stb. Hétszünyű Kapanyányimonyók lakhelye
Az Alsó- és Felső Világ között csak őstotemállat, a griffmadár tud átjárni.
A Világfa gyümölcsöt is terem; ez pedig az aranyalma.
A színpadon mindenképp meg kell jelennie ennek a Tetejetlen fának.
4. A mese kibontása más példa alapján, hogy az érthetőségét közvetítse a gyerekeknek:
Az indirekt módszer:
1. Gonoszság: Egy testvérpárnak autóbalesetben elhunytak a szülei, akik magyarságkutató tudósok voltak. A nagyobbik fiú végzett jogászként kisemmizte öccsét a családi örökségből.
2. Bosszúvágy: Az öcs megfogadja, hogy nem indít újabb pert, de világhírű tudós lesz, s szakterületeként ő is a magyarságkutatást választja, s azon belül is a magyar ősmesék jelentéssíkjait próbálja megfejteni.
3. Próbatételek: Egzisztenciális gondjai miatt az öcs elvállalja egy öregember gondozását, aki nagyon rideg, mogorva, s daganatos betegségben szenved. Eltartási szerződést is kötnek.
4. Jóság: Az öreg megkedveli a tisztességes, becsületes, odaadó fiút, s legféltettebb kincsét, a könyvtárát is ráhagyja, annak tudta nélkül.
5. Tény: Az öreg meghal, s végakaratában egy eldugott falusi házat is a fiúra hagy, aki elutazik átvenni a hagyatékot. A házban csak könyves polcokat és könyveket talál. Kezébe akad Kandra Kabos: Magyar Mythologia című műve is, amelyet Dr Pásztor Bertalan adott ki 1887-ben, Egerben. Ebből megismer mindent, ami ahhoz kell, hogy befejezze szülei könyvét, amely a Fehérlófia című magyar ősmesén alapszik.
6. Győzelem: Miután hősünknek immár két háza is van, s anyagi gondjai is megoldódtak, mert az öreg pénzt is hagyott rá, befejezi szülei művét, amely kirobbanó nemzetközi sikert arat. Gonosz bátyja mikor ezt megtudja, szívinfarktust kap és kórházba kerül. Itt kórházi ágyon megbánja gonoszságát, és kibékül öccsével.
BOLDOGSÁG:
– újra egymásra talál a két testvér és harmonikus családi kapcsolatban élnek egymással
– a báty meggyógyul és olyan ügyeket is felvállal, amelyek nem a pénzről, hanem az emberségről szólnak
– az öcs teljesítette szülei álmát
5. Színrevitel:
1. Színpadkép:
Végig ugyanaz a Fa található a színpad közepén, alatta súgólyuk=Alsó Világ, felette zsinórpadlás= Felső Világ. A szereplők bejövetelére és kimenetelére oldalt ajtók (járások) szolgálnak. Az idő múlását Shakespeare színpadához hasonlóan csak a Nap és a Hold és Csillagok színpadi mozgása imitálja.
2. Jelmezek: Fehérlófia végig egy fehér színű subában van, a többiek szerepüknek megfelelően öltöztetve, Hétszünyű Kapanyányimonyók ruhája fekete.
3. Az 1. pontban utaltam a szereposztásra.
4. Az előadás időtartama (miután gyerekek játsszák) 2- szer 30 perc 10 perc, szünettel.
5. A meséből készült forgatókönyvben mindenképpen meghagynám a népies kifejezéseket, mert ezekkel a gyerekek szókincse gyarapodna, pl. „nem kötötte az orrára”, „kódorog előre- hátra”, „előfogta egy nagy záporeső” stb.
6. A fiú világra indulását, s a későbbi barátaival való találkozását (verekedését) mindenképpen néptáncjelenetekkel ábrázolnám; mint ahogyan a mese végén a lakodalmi jelenetet is.
7. Miután a Fehérlófia olyan népmese, amelynek ismétlődésekkel halad előre a szerkezete, ezt fényjátékkal és eszközös, küzdő karakterű néptánccal ábrázolnám.
Legutóbbi módosítás: 2010.02.03. @ 16:41 :: M. Fehérvári Judit
