Z. Farkas Erzsébet : A REMÉNY GYŐZELME

2009.12.29. Z. Farkas Erzsébet Vers 6
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás
Béke és remény költözzön szívünkbe
amely átvezet bennünket a Jövőbe.

Nézd!

Hogyan pihennek a felhők ölében a hópelyhek

miként hullnak majd le útjaikon valahová?

Nézd!

A csillagszórós tél fehér palástját hová teríti

a fagyos szél hová röpíti keringő pelyváját?

Lásd!

A fázós ágak alatti jászolban

törékeny asszonynak Fia született

csillagok mutatta úton hirdette

leszállt a Megváltó, világ reménye.

Lásd!

Milyen szépek a tágra nyílt szemek

az égi fényben csodálkozó

összesimulóan szomjukat oltó lelkek.

Hidd!

Ha felgyújtod hamvadó lángodat

szunnyadó fényed melege örökké hat

a remény győzelme megfogan.

Legutóbbi módosítás: 2009.12.29. @ 17:58 :: Z. Farkas Erzsébet
Szerző Z. Farkas Erzsébet 63 Írás
Z. Farkas Erzsébet Kazincbarcikán élek. Hiszek Istenben - a hit - szeretet - szépség és remény érzéseiben. Ha nem hinnék, magam tenném lehetetlenné. Minden egyéb, ami létemmel összefügg Istentől való. Boldogságom, két gyermekem, szeretteim, embertársaim. A betűk minden élethelyzetben hű pajtásaim. Követnek mindenhová, hogy állandóan keressem a helyes ösvényt. MEGCSILLANÓ ÉLETÚT Célirányos útjaimon társamul szegődött hozzám a Nyár hittem benne, hogy itt marad de nyújtózásában megcsillant az ökörnyálú Ősz hajszál.