H.Pulai Éva : Egyetlen falu ?rzi többszólamúságunkat

A többszólamú református zsoltáréneklés ritka népi hagyományát Szászcsáváson a legegyszer?bb földm?ves is ismeri.

 

Marosvásárhely közelében, a Kis-Küküll? völgyében található Szászcsávás különlegessége az évszázadokon keresztül apáról fiúra örökített többszólamúság. A magyar zenetörténetben kuriózumnak számít, hiszen a népdaléneklésben is általános az egyszólamúság.

 

A szászcsávási többszólamú népdaléneklés a középkori nyugati egyetemeken gyakorolt kórushangzásból eredeztethet?. Magyarországon a reformáció korában a kóruséneklésben terjedt el a többszólamúság, a nyugati egyetemeket megjárt protestáns teológusok honosították meg, de a legtöbb helyen nyoma veszett. Szászcsáváson viszont a mindennapok része: kottaismeret és kóruspróba nélkül is mindenki ismeri.

 

Szászcsávás “a cappella”

http://www.youtube.com/watch?v=fIrIkjftqEw

 

A szászcsávási kórushagyomány a szólamok száma és szerkesztési elvei alapján a bázeli hagyományra vezethet? vissza. Az ötszólamú éneklést a 19. század közepén Dali István segédpap és Belle József tanító vezetette be a faluban. A csávási dalárda legendás vezet?je, Dézsi Ferenc (1950–2002) zenetanár, karnagy volt. Munkájának eredménye, hogy a szászcsávási dalárdában apáról fiúra terjed? énekkari technikát a helyi közösség máig használja – nemcsak zsoltárokat, kórusm?veket, de bármilyen dallamot képesek azonnal több szólamban elénekelni istentiszteleteken, lakodalmakban, mulatságokban.

 

A szászcsávási hangszeres zene hagyományosan a cigányokhoz köt?dött. Az itteni tánczenét meghatározó heged?-kontra-b?g? által alkotott vonós hangzást továbbörökít? szászcsávási zenekar 1976 óta játszik együtt.

 

Az énekes és a zenekari hagyomány ápolásában is fontos szerep jut a nyaranta megrendezett szászcsávási népzene- és néptánctábornak. A hagyomány?rzés érdekében a Kis-Küküll? menti falu minden évben népdalénekl? versenyt is hirdet.

 

„A harmóniát mint több zenei hang együtthangzásának eredményét, a népzenében a többszólamúság formái határozzák meg. A legkülönböz?bb népek zenéjében találkozunk többszólamúsággal. Köztudomású, hogy az oroszok gyakran énekelnek 2-4 szólamban népdalokat. A többszólamúság legegyszer?bb formája ugyanazon dallam egyszerre elhangzó két változatának különbségeib?l keletkezik. Ezt heterofóniának nevezzük. Máskor úgy jön létre, hogy valamely dallammal egyidej?leg megszólal annak állandó vagy helyenként változó hangköztávolságra fekv? párhuzama (ilyen például a tercelés).

A magyar népdal énekelt formában mindig egyszólamú, csupán jelentéktelen eltérésekb?l alakuló heterofónia jöhet létre csoportos el?adás esetén. A Szászcsáváson és egyes szilágysági falvakban hagyományos, egyházi úton elterjedt többszólamú éneklés, amelyet népdalokra is alkalmaznak, ritka kivételnek számítható.”

Pávai István Népi harmóniavilág

(részlet)

 

 

 

Forrás:

mult-kor.hu

folkradio.hu

 

A M?vel?dés archívumából

XXXII. évfolyam (1979) 12. szám 25-26. o.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1145 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva