Kedvesem
Szemedben b?n és szenny, hiú
Porhüvelyed vonz magához.
Tested mozgása döbbenet-játék…
Maga a gondolat is megátkoz.
Szélben föl-föllibben? szoknyád
Ördögi menny, ?rület…
Túl korán keltem ma, úgy látszik.
Még nem fogtam föl: elvesztettelek.
Testleíró költemény, nem fogja össze semmi, nincs váza, mintha önmagát ismételnék a sorok,
a „Maga a gondolat is megátkoz” gondolat a leveg?ben lóg, a „föl-föl libben? szoknyád” er?s
József attila áthallásos (Óda) Sajnos szét van esve, ív nélkül… 🙁
Legutóbbi módosítás: 2009.12.29. @ 11:00 :: Csordás László