Napkeleti bölcsek, három,
sivatagban, teveháton
Betlehembe igyekeznek,
tisztelegni a Kisdednek.
Mintha egyetlen fül volna
hármuk s a Mindenség szólna:
„Örvendjetek!” – egyre hallják
szívük néma ujjongását.
Nappalok, éjszakák jönnek.
Már annyit kérdez?sködtek!
Három bölcs szempár felcsillan:
áll fenn a vezérl? csillag –
megérkeztek. A Megváltó
csak ilyen egyszer? házból
indul útnak az életbe?
Hogy bemennek, alszik éppen.
Gáspár, Menyhért és Boldizsár
ajándékuk: tömjént, mirhát,
aranyat sorba kiraknak.
Leborulnak hódolattal,
áhítatra zárt szemekkel,
imára kulcsolt kezekkel.
„Íme Jézus, Isten fia!
Üdvözlégy anyja, Mária!”
A Csöppség váratlan felsír…
Mi bántja? Biztos bepisilt.
Mária pirulva teszi
tisztába, mellére veszi;
teje b?ven, megszoptatja.
Halkan dúdolva ringatja.
Boldog szívvel elköszönnek
három napkeleti bölcsek.
Legutóbbi módosítás: 2009.11.29. @ 19:15 :: dudás sándor