Rózsa Ibolya : Rezdülés 2009.08.28. Rózsa Ibolya Vers 29 Nyomtatás Palikának… Szól a szó, hangot Te adsz neki; én kinyújtom kezem, elérheted. Gyöngyfüzéreim eléd teszem, mint e sorokat, melyek finoman rezdülnek, akár a pókfonat, ha belé búj’ a szellő… Legutóbbi módosítás: 2009.08.28. @ 13:56 :: Rózsa Ibolya Szerző Rózsa Ibolya 114 Írás Előbb a part fogyott el, aztán az éj, aztán az üresség s ami eztán volt, ott kezdődött. /Weöres Sándor/ ElőzőA vers KövetkezőTemet? vagyok