1945 augusztus hatodikán ledobták az atombombát Hirosimára, három nap múlva Nagaszaki következett
Hirosima and Nagasaki
http://www.youtube.com/watch?v=Y_7BdePWaSI
Az amerikai légier? által ledobott atombomba 242 ezer ember életét követelte, 140 ezer ember azonnal, vagy heteken belül, a többiek pedig a sugárzás okozta betegségekben haltak meg.
A bombát ledobó amerikai B-29-es bombázó neve: Enola Gay.
„Akik életben maradtak, azok is a pokolba kerültek, és a halottakat irigyelték”
Tadatosi Akiba
Hirosima (japánul „åºÆ?島å¸â??”; „Hiroshima-shi”) város Japánban, a f? sziget, Honsú nyugati részén, amely a Hirosima prefektúra székhelye és a Csúgoku régió legnagyobb városa. 1945. augusztus 6-án, a második világháború alatt atomtámadás érte.
1945. augusztus 6-án, 8 óra 15 perckor a vakító villanással és gombafelh?vel kísért atombomba-robbanás a halottak és a romok városává tette. Két év múlva, 1947-ben Hirosima polgárai „Soha többé Hirosimát!” jelszóval tartották meg háromnapos Béke-ünnepségüket, ami azóta is a város legnagyobb ünnepe. 1949-ben a kormány a Béke és az Emlékezés Városává nyilvánította Hirosimát és rendkívüli mértékben támogatta az újjáépítést. A lakosok száma 1960-ra érte csak el a háború el?tti lélekszámot, de 1972-ben már 534 000 ember élt a városban.
Japán 1940-ben elkerülhetetlennek tartotta az Egyesült Államokkal szembeni háborút. Úgy vélték, hogy elegend? nyersanyaggal rendelkeznek ahhoz, hogy folytassák a Kína elleni háborút, dél felé az európai országok gyarmatait elfoglalják és közben az USA-val is megküzdjenek.
Az USA nem nézte jó szemmel Japán hódító politikáját, ezért zároltatta a területén lév? japán vagyont és fokozatosan megszüntette a Japánba irányuló kereskedelmet.
Emiatt a japánok meglepetésszer? repül?támadást intéztek Pearl Harbor, amerikai katonai támaszpont ellen. Az amerikai veszteségek óriásiak voltak, ennek következtében fél évre megbénult a csendes-óceáni flottájuk. Az USA ezzel belépett a II. világháborúba. Japán viszont nem gondolta, hogy megráncigálta az oroszlán bajszát.
1945. augusztus 6-án Truman elnök elrendelte Hirosima atombombával történ? támadását.
A támadás célja a háború gyors befejezése mellett válasz volt a Szovjetúnió kísérleti atomrobbantásaira.
El?z?leg az atombomba megalkotásában résztvev? tudósok a munka vége felé közeledve közös nyilatkozatot tettek, melyben határozottan ellenezték az atombomba bevetését a lakosság ellen.
Szilárd Leó: 1945 májusa:
„Ne használják az atomfegyvert emberek ellen. Ha okvetlenül szükséges, „mutassák meg” a japánoknak: robbantsák fel 10 km magasan éjszaka Tokió fölött, hogy mindenki láthassa a szörny? erejét, de senkinek a haja szála se görbüljön meg!”
Teller Ede:
„Azt, hogy Hirosimára le kellett-e dobni az atombombát, én nem tudom. Én azt hiszem, hogy ez hiba volt. De hogy Nagaszakira ledobni hiba volt, abban egészen biztos vagyok! ”
A 3 méter hosszú, 4 tonna tömeg? atombombát augusztus 6-án kora reggel egy B29-es bombázóval, az Enola Gay-jel szállították egy csendes-óceáni szigetr?l Japán felé. Csak a pilóták tudták küldetésük célját, a legénységet nem avatták be.
A kutatók másodpercre pontosan kiszámították az atombomba becsapódását. A bomba ledobása, a reggel 8 óra 15 perc utáni els? 3 másodpercben hatalmas t?ztenger árasztotta el a földet, majd jött a légnyomás és 10 másodperc alatt mindent lerombolt 4 kilométer sugarú körben.
A bomba halálos áldozatainak számáról a mai napig eltér? adatok jelennek meg. Becslések szerint kb.350000 ember tartózkodott ott a robbanáskor, ebb?l kb. 140 ezren haltak meg 1945. végéig.
Van olyan vélemény, mely szerint a háború ilyetén befejezése ennél sokkal több életet mentett meg, hisz az atombomba ledobásán kívül egy amerikai támadás szerepelt a forgatókönyvben. Ez pedig a háború elhúzódásával, ebb?l következ?en rengeteg – amerikai és japán – emberáldozattal járt volna.
Kate Hudson, a Kampány a Nukleáris Leszerelésért nev? szervezet munkatársa viszont nem ért egyet azzal, hogy Hirosima lebombázása életeket mentett meg.
“Tüzetesen átnéztük a történelmi feljegyzéseket, sok jelent?s amerikai történész munkáját, és az ? nézetük az, hogy nem volt szükséges a bomba bevetése a háború befejezéséhez, mivel a japánok ekkor már jelezték, hogy meg akarják adni magukat. Szerintem 1945. januárja körül, ha nem korábban, a japán vezet?ség egy része tárgyalni akart a fegyverletételr?l. Truman elnök tulajdonképpen diplomáciai aduászként tekintett az atombombára és úgy érezte, hogy ez lehet?vé teszi az Egyesült Államok számára, hogy uralja a térséget a háború után és megmutassa katonai fölényét a háború utáni világnak. Nagyon
szomorú ezt mondani, de ez az amerikai kormányzat politikai döntése volt, és nem volt szükséges a háború lezárásához.”
Ennek ellent mond, hogy Hirosima tragédiája után a japán kormány még mindig nem hátrált meg. Csak még egy japán város, Nagaszaki ellen három nappal kés?bb végrehajtott atombombatámadás hatására adta meg magát. Tény, hogy a szövetségesek megnyerték a háborút a Távol-Keleten, de mindenki tudta, hogy ezzel a 63 évvel ezel?tti tragédiával új korszak nyílott meg az emberiség történetében.
Az Enola Gay nev? bombázó legénységének egyik tagja a bevetés után ezt írta a naplójába: Uramisten, mit tettünk!
? abban a pillanatban rájött, de a vita ennek ellenére a mai napig tovább folytatódik: Vajon a háború befejezéséhez szükség volt-e ekkora emberáldozatra?
Enola Gay – ez a repül?gép vitte az atombombát Hirosima fölé
Döbbenetessé teszi a képet a pilóta névjegye, és mosolya.
1945. augusztus 6-án hajnali 2 óra 45 perckor egy amerikai B–29-es bombázó repülõgép emelkedett a levegõbe a Tinian-szigeten fekvõ amerikai támaszpontról, majd Japán felé vette útját. Az Enola Gay bombázó speciálisan átalakított gyomra olyan gyilkos szerkezetet rejtett, amely egyetlen pillanat alatt gyökeresen változtatta meg a világot.
„Vakító fény töltötte be a pilótafülkét” – írta Paul Tibbets ezredes, az elsõ atombombát ledobó B-29-es pilótája. „Visszafordultunk, hogy megszemléljük Hirosimát. A várost egy ronda felhõ takarta el, kavarogva, gomba alakját öltve. Egy pillanatig senki sem jutott szóhoz. „Odanézz!” – kiáltott fel a másodpilóta, Robert Lewis, Tibbets vállát ütögetve. Lewis azt mondta, érzi a maghasadás ízét: olyan volt, mint az ólomé. Majd elfordult, és jegyzetelni kezdett naplójába: „Uramisten! Mit tettünk?” (Newsweek 1995. július 25-i száma, „Hiroshima: August 6, 1945”)
A cinizmus különös példája, hogy a 80 ezer ember életét kioltó bombát hordozó gépet Tibbets ezredes saját anyjáról nevezte el. A Nagaszakira és Hirosimára ledobott atombombák két különbözõ típust képviseltek. A Little Boy mûködése dúsított uránon alapult. Elve az ágyúmódszer volt, amelynek lényege, hogy a robbanást, vagyis a láncreakciót úgy indítják be, hogy a kisebb urántöltetet belelövik egy nagyobba. Ezzel szemben a Fat Mannek plutóniumtöltete volt, és a köré elhelyezett robbanóanyagok egyidejû felrobbantásával 22 kilotonna TNT-vel megegyezõ erejû pusztítást végzett. A Little Boy, azaz kisfiú fedõnevû, 4000 kilogrammos atombomba robbanása 15 kilotonna dinamit erejével ért fel. A felszállás után három és fél órával a kisfiú elhagyta a B–29-es bombarekeszét, és helyi idõ szerint 8 óra 15 perckor, hatszáz méterrel a földfelszín felett addig soha nem tapasztalt detonációval a föld színével tette egyenlõvé a város majdnem kilencven százalékát. A detonáció során képzõdõ hatalmas hõ és a légnyomás közvetlen károkat okozott, míg a jelentõs radioaktív sugárzás késleltetve fejtette ki sátáni hatását.
Azok az emberek, akik látták az eseményt, így írták le a látványt: „Egy második Nap jelent meg az égbolton.” A hõhullám, amint elérte a várost, felégetett mindent maga elõtt, beleértve az embereket is. A bomba által keltett légnyomáshullám szinte az összes épületet lerombolta 2,5 kilométer sugarú körben, majd a megforduló széllökés visszafelé újra pusztított.
A városban ez a vihar okozta a legnagyobb kárt. A sugárzás hatása csak késõbb érzõdött. Azok, akik a legnagyobb dózist kapták, néhány hét, hónap múlva haltak meg. A többieknél késõbb jelentkeztek a sugárfertõzés hatására kialakuló betegségek. Sokan genetikailag károsodtak, és késõbb rengeteg gyermek született rendellenességgel, mások teljesen meddõvé váltak. A becslések szerint az év végére mintegy 140 000 ember halt meg a hirosimai robbanás következményeként.
Az elsõ háborús atombomba számlájára végsõ soron körülbelül 200 000 ember halála írható.
Három nappal késõbb hasonló tûzgolyó jelent meg Japán fölött. Az atombomba második áldozatává Nagaszaki városa vált, és bár a Fat Man, azaz a kövér ember töltet sokkal nagyobb erejû volt, mint a kisfiú, Nagaszaki földrajzi adottságainak köszönhetõen a bomba kisebb pusztítást okozott, mint elõdje. Nagaszaki egyébként csak másodlagos célpont volt, eredetileg Kiusszigetét vette célba a Bockscar nevû B–29-es, de a sziget felett uralkodó rossz idõjárás miatt az akkoriban vadászrepülõgépeket gyártó Mitsubishi gyárnak otthont adó Nagaszaki felé fordult. A támadás hatalmas pszichológiai csapást mért a már amúgy is legyengült Japánra. Hirohitó császár augusztus 14-én elfogadta az amerikaiak által kialakított megadási feltételeket, és szeptember másodikán a USS Missouri hadihajón aláírta a feltétel nélküli fegyverletételrõl szóló nyilatkozatot.
Az amerikai katonai vezetés akkori véleménye szerint csak egy ilyen erõdemonstráció révén lehetett elérni Japán feltétel nélküli kapitulációját. A világ történetében bevetett két atombomba a katonai történelem egyik legvitatottabb szereplõje. Az amerikai vélemény szerint ugyanis a bombák bevetése a lehetséges másik megoldással, a partraszállással szemben több százezer japán és amerikai katona, valamint civil életét kímélte meg. Úgy számolták, hogy egy partraszállás rendkívüli emberveszteséggel járt volna mindkét oldalon. A magyarázatot a mai napig nem sikerült teljesen elfogadtatni a világgal. Az sem tisztázott, hogy a feltétel nélküli kapituláció lehetetlen lett volna, fõleg ha a Szovjetunió hamarabb hadba lépett volna Japán ellen (a szovjetek két nappal a hirosimai bombázás után üzentek hadat Japánnak).
Sok kérdés maradt megválaszolatlanul, de azok, akik megválaszolhatnák õket, már rég nincsenek közöttünk.
Dátumok, adatok
1945. július 16.: az els? robbantás Los Alamos mellett
1945. augusztus 6.: Hirosima
Típus: Little Boy (uránium)
Átmér?: 0,71 m
Hossz: 3,05 m
Súly: 4,037 tonna
robbanás ereje: 15–16 kt
Áldozatok száma: 120 ezer (egy héten belül)
1945. augusztus 9.: Nagaszaki
Típus: Fat Man (plutónium)
Átmér?: 1,53 m
Hossz: 3,25 m
Súly: 4,672 tonna
robbanás ereje: 21-22 kt
Áldozatok száma: 40 ezer (egy héten belül)
A két városban sok tízezer id?s túlél? él még, és emlékezik.
Többen is azt hiszik, hogy ez a két bomba volt az utolsó kett?, amely robbant, de ez egy hatalmas tévhit! Az USA és Oroszország (a szovjet kísérleteket is beleszámítva) csaknem 1000-1000 robbantásért felel?s. Franciaország 200 körül jár. További atomhatalmak: Nagy-Britannia, Kína, India, Pakisztán. Esetleg ide tartozhat Izrael és Észak-Korea is.
Mindenki tisztában van azzal, hogy az atomfegyver nem megoldás semmire sem (talán az ?rb?l fenyeget? hatalmas aszteroidák elleni védekezést kivéve), de akkor miért kell még mindig ennyit tartani? Nem hiszem, hogy ennek ésszer? oka van!
Nem szabad, hogy csak a hirosimai atomtámadás utáni állapotban szándékosan megtartott dóm figyelmeztesse a világot erre a rettenetre!
http://www.youtube.com/watch?v=J4WM2FKcJn4
Forrás:
wikipedia.org
blogamia.blogter.hu
Dr. Sükösd Csaba el?adása
mult-kor.hu
fokusz.info
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: H.Pulai Éva
