Nem ezt a tavaszt vártam:
itt tört sugarú a nap.
a tél még belekormol
harap a szél
itt tört sugarú a nap.
a tél még belekormol
harap a szél
Nem ezt a tavaszt vártam:
itt tört sugarú a nap.
A tél még belekormol
harap a szél:
cibálja hajló derekuk a fáknak.
Suhogó villámnak feszülnek az ágak.
Zárt kapuk mögött
rozsdás remények hintája nyög,
s az elmúlásnak hegedül
szakadásig a csönd.
És egy távoli kertben, messze
napraforgók állnak ölel?-keresztbe.
