Kavyamitra Maróti György : Mit szólsz, Anyám?

Elvesztettem zsebkend?met:

megszid Anyám érte.

Hagyján ez még:

mit szól  Anyám – rég holt anyám -,

hogy elvesztettelek Téged.
Aki nékem visszaadna,

csókot kapna érte.

De hát ki akarná,
hogy csókolgassam?

Még veszett zsebkend?m
 se…

Szabad péntek, üres szombat,
a vasárnap meg annyi…
Nem lehet volt galambomnak
egy csókot sem adni.
Ringasd Uram Kedvesemet:
én elmegyek halálba:
ott is vannak szép leányok:
szép,  nagy mulatságba’.

 

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.