Kavyamitra Maróti György : Három röpke dal

Kényszerleszállás

Jól vagyok, jól! Köszönöm.
Apró központok gyöngülnek:
az adóvevõ – példának okáért –
sem nem ad, sem nem vesz.
Az irányítótorony összedõlt:
a gép a semmibe megy.

 

Álomsz?nyeg
(W.B. Yeats nyomában haladva)

 

Mivel semmim sincsen, álmodom csupán,
és sz?nyegként terítem lábaid alá.
Óvatosan lépj: álmaimon jársz!
Álmaim gy?lnek az éjben,
és nappal, az éber létben
álomsz?nyegem oly színes már.

 

Emlékeztet?

Ha véget ér a világ –
miként véget érnie rendeltetett -,
marad-e a romok alatt
napsütötte hómárvány,
mely Buonarottira emlékeztet?

 

Legutóbb szerkesztette - Kavyamitra Maróti György
Szerző Kavyamitra Maróti György 400 Írás
1951-ben Boldog Sarlósasszony napján születtem. A keresztségben kapott nevemen kívül még az ÃÂrja Majtreja Mandala buddhista rendben kapott nevemet használom előtagként, melynek jelentése: a Költészet Barátja. Voltam segédmunkás, szerszámkészítő szakmunkás, tanár. Jelenleg semmi vagyok: sok-sok érműtétem után leszázalékoltak, igazi semmit-tevő lettem. Ezért írok. Hej,ha csak még egyszer tanterembe léphetnék... Dehogy írnék én ilyen-olyan írásokat: elmondanám a teremben, és az jó lenne. Lettem hát (a drága Arannyal ellentétben) énektanárból éneklő. Elvált vagyok, két nagy gyermek apja, és nagyapja egy gyönyörűségnek, Kamillának, Millának.