H.Pulai Éva : Előkerült az egyik legősibb hangszer

Az emberek már 35 ezer évvel ezelőtt is zenéltek!!!!

 

Az emberek már 35 ezer évvel ezelőtt is zenéltek, legalábbis erről tanúskodik egy németországi barlangban talált furulya, amelyet a világ egyik legrégebbi hangszerének tartanak a szakemberek.

A furulya 12 darabjára Németország déli részén, az Ach-völgyben lévő Hohle Fels barlangban, egy ovális, tányérnyi méret? területen bukkantak a Tübingeni Egyetem régészei Nicholas Conard professzorral az élen, akik felfedezésükről a Nature szerdai számában számoltak be. Itt bukkant rá a tudós néhány hónappal ezelőtt a világ legrégibbnek tartott, legalább 35 ezer éves emberszobrocskájára, a “német Vénuszra” is.

A hangszert kőszerszámokkal faragták ki egy óriási kesely? üreges szárnycsontjából. A 22 centiméter hosszú és 2,2 centiméter átmérőjű furulyán öt lyuk található, a “fúvókát” V-alakban metszették. A lelet korát 35 ezer évesre becsülik, vagyis ötezer évvel korábbi, mint az eddig fellelt furulyák. “Ez minden kétséget kizáróan a világ egyik legrégebbi ismert zeneszerszáma” – hangsúlyozta Nicholas Conard.

Ugyanezen a helyen három, elefántagyarból faragott furulya töredékeit is meglelték a régészek; ezek sokkal bonyolultabb módon készültek, mint madárcsontból alkotott társuk. Az ?skori hangszerkészítőnek először ki kellett faragnia a furulyakezdeményt az elefántcsontból, majd hosszába kettévágni. Ezután kifaragta a belsejét, kiképezte a lyukakat, majd a két felét összeragasztotta.

A barlangban a leletek tanúsága szerint művészeti műhely üzemelt: az üledékben a csont faragására használt k?szerszámok sokaságára bukkantak, ahogy arra utaló jeleket is találtak, hogy mamut-, ló-, rénszarvas- és medvecsontokat munkáltak itt meg. Találtak égetett csontot, ásványokat, faszenet, vér- és állati zsiradék maradványait, ezek mind a korabeli festékek komponensei voltak, amelyeket a k?korszak embere a barlangok dekorálására használt.

“A leletek fényében arra következtethetünk, hogy a zene jelent?s szerepet játszott az augnaci kultúra népének életében, amely a kései paleolitikum kezdetén, 40 ezer és 10 ezer évvel ezel?tt virágzott” – emelte ki Nicholas Conard professzor. Mint a régész rámutatott, a k?korszaki zene ugyan nem játszott közvetlen szerepet a modern ember evolúciós folyamatában. Ám lehet, hogy egy kis el?nyhöz juttatta a Homo sapiens-t a velük Európában “társbérletben” él? neandervölgyi emberrel szemben: utóbbiak kihaltak, míg a modern ember prosperált.

“A kés? paleolitikum zenéje hozzájárulhatott a közösségi kapcsolatok kialakulásához, s ezzel el?segítette a modern ember demográfiai és területi terjeszkedését a kulturálisan ‘konzervatívabb’ és ‘elzárkózóbb’ Neander-völgyi emberrel szemben” – magyarázta Nicholas Conard.

Hohle Fels az egyik legnevezetesebb közép-európai ásatási helyszín: már korábban is több ezer fels?-paleolitikus leletre bukkantak errefelé, az Ach folyó völgyében, 500 méteres tengerszint fölötti magasságban. Az egyik legnevezetesebb itteni lelet egy mamut agyarából kifaragott, 30 ezer éves madárformájú szobrocska volt. Ez a madárábrázolások egyik legkorábbi példája.

Az els? madárábrázolások egyike

Forrás:

mult-kor.hu

Szeg? Iván Miklós – geographic.hu

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:

 

Megtalálták a világ legrégebbi szobrát?

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=1151

?si fallosz-szobrot találtak egy német barlangban

http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=5265

 

 

Legutóbb szerkesztette - Adminguru
Szerző H.Pulai Éva 1133 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva