Az emberek már 35 ezer évvel ezelőtt is zenéltek, legalábbis erről tanúskodik egy németországi barlangban talált furulya, amelyet a világ egyik legrégebbi hangszerének tartanak a szakemberek.
A furulya 12 darabjára Németország déli részén, az Ach-völgyben lévő Hohle Fels barlangban, egy ovális, tányérnyi méret? területen bukkantak a Tübingeni Egyetem régészei Nicholas Conard professzorral az élen, akik felfedezésükről a Nature szerdai számában számoltak be. Itt bukkant rá a tudós néhány hónappal ezelőtt a világ legrégibbnek tartott, legalább 35 ezer éves emberszobrocskájára, a „német Vénuszra” is.
A hangszert kőszerszámokkal faragták ki egy óriási kesely? üreges szárnycsontjából. A 22 centiméter hosszú és 2,2 centiméter átmérőjű furulyán öt lyuk található, a „fúvókát” V-alakban metszették. A lelet korát 35 ezer évesre becsülik, vagyis ötezer évvel korábbi, mint az eddig fellelt furulyák. „Ez minden kétséget kizáróan a világ egyik legrégebbi ismert zeneszerszáma” – hangsúlyozta Nicholas Conard.
Ugyanezen a helyen három, elefántagyarból faragott furulya töredékeit is meglelték a régészek; ezek sokkal bonyolultabb módon készültek, mint madárcsontból alkotott társuk. Az ?skori hangszerkészítőnek először ki kellett faragnia a furulyakezdeményt az elefántcsontból, majd hosszába kettévágni. Ezután kifaragta a belsejét, kiképezte a lyukakat, majd a két felét összeragasztotta.
A barlangban a leletek tanúsága szerint művészeti műhely üzemelt: az üledékben a csont faragására használt k?szerszámok sokaságára bukkantak, ahogy arra utaló jeleket is találtak, hogy mamut-, ló-, rénszarvas- és medvecsontokat munkáltak itt meg. Találtak égetett csontot, ásványokat, faszenet, vér- és állati zsiradék maradványait, ezek mind a korabeli festékek komponensei voltak, amelyeket a k?korszak embere a barlangok dekorálására használt.
„A leletek fényében arra következtethetünk, hogy a zene jelent?s szerepet játszott az augnaci kultúra népének életében, amely a kései paleolitikum kezdetén, 40 ezer és 10 ezer évvel ezel?tt virágzott” – emelte ki Nicholas Conard professzor. Mint a régész rámutatott, a k?korszaki zene ugyan nem játszott közvetlen szerepet a modern ember evolúciós folyamatában. Ám lehet, hogy egy kis el?nyhöz juttatta a Homo sapiens-t a velük Európában „társbérletben” él? neandervölgyi emberrel szemben: utóbbiak kihaltak, míg a modern ember prosperált.
„A kés? paleolitikum zenéje hozzájárulhatott a közösségi kapcsolatok kialakulásához, s ezzel el?segítette a modern ember demográfiai és területi terjeszkedését a kulturálisan ‘konzervatívabb’ és ‘elzárkózóbb’ Neander-völgyi emberrel szemben” – magyarázta Nicholas Conard.
Hohle Fels az egyik legnevezetesebb közép-európai ásatási helyszín: már korábban is több ezer fels?-paleolitikus leletre bukkantak errefelé, az Ach folyó völgyében, 500 méteres tengerszint fölötti magasságban. Az egyik legnevezetesebb itteni lelet egy mamut agyarából kifaragott, 30 ezer éves madárformájú szobrocska volt. Ez a madárábrázolások egyik legkorábbi példája.
Az els? madárábrázolások egyike
Forrás:
mult-kor.hu
Szeg? Iván Miklós – geographic.hu
KAPCSOLÓDÓ CIKKEK:
Megtalálták a világ legrégebbi szobrát?
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=3&id=1151
?si fallosz-szobrot találtak egy német barlangban
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=5265
Legutóbbi módosítás: 2019.09.11. @ 06:40 :: Adminguru
