Lucskai Vincze : Historia est

 

                  akarsz e még tanulni vérem 
 és okulni tudnál e 
             végre
 ha már vesztve mindened 
            mert vesztve
 s lesrófolva pislákol még az a némi remény is 
            ha hangosak a végek
 te balsors által nemzett   
            nemzet
            nemzetem
 az öreg csak pörgeti a századokat feletted 
 áldását búgócsigákba fojtja  
            rózsaf?zéred szemei elkopva
            tégy hozzá még egy tizedet
 és morzsold a magyarok titkait 
            világosodj sorra
            zokogva
 aki isten ostora térdre európa 
 aki mars kardjának birtokosa 
 aki meghirdette vérem világát 
 aki el?tt görnyed a via sacra 
 aki értünk volt 
            mi történt veled te nép
            ó szánalmas népem
            világ jojója
 mi juttat ily pokolra 
            mint cafrang terülsz öreg hölgy farán
            csöcsbimbója nyugaton
 ha szopós vagy kivet ám ez az alom 

            hoppondáré
            csujjogass csak hopszassza
 vigyorog a pisil? is  
            kisfiú még
 és pedofil az unió 

 historia est magistra vitae 

            azért nincsen kalácsod
            nem kelt meg a kovászod
 karikára legények 
            ijjujuju-jujujú

 

micsoda est 
 és bele gebed  
 gebed  
 gebed  

            eltemetett

Legutóbbi módosítás: 2009.05.07. @ 14:22 :: Lucskai Vincze
Szerző Lucskai Vincze 200 Írás
... ha majd a dalnok, kihal belőlem és állok ismét éktelen ... buckámat hordja szét kóbor szél, reménytelen, ha majd jönnek daltalan, kopár szavak lanttalan és gőg táplálja dacos lelkemet, kerüld majd érintésemet ... mi marad, egy morzsányi falat egy cseppnyi harmat ...