dr Bige Szabolcs- : Akár a kert dísze is lehet

Ez a kedves gyógynövény egy harminc-nyolcvan cm magas növény, szára elágazó, csöves, törés felületéből narancssárga nedv csordul ki *

 

Íme egy másik vírus-ellenes növény: a vérehulló fecskefű. Nem az egyedüli, de én most csak róla értekeznék.

Előbb azonban szeretném elmondani egy érdekes gyermekkori élményemet a szemölcs népi kezeléséről.

Szép májusi délután a kertben játszottunk a gyümölcsfák alatt. A barátom, Jancsika  aki két évvel járt felettem az iskolában  lelkesen kezdet kiáltozni.

 Gyere csak ide hamar! Ugye, van a kezeden szemölcs?

 Nézd, itt van a kicsi ujjamon  mutattam a karfiolszerű valamit.

 Add csak ide a kezed  szólt Jancsika és megfogta a csuklómat.

Egy nagy zöld szöcskét tartott, két úja közzé fogva a szárnyait. Gyorsan odatette a szemölcshöz, a sáska pedig hirtelen beleharapott a rágóival. Meg akarta enni!

Nagyon megijedtem, elrántottam a kezem és dühösen bokán rúgtam a barátomat. Jancsika is megijedt, és úgy megszorította szerencsétlen sáskát, hogy az megdöglött.

Köztünk nem lett következménye a dolognak, mert olyan nevetségesnek találtuk az egészet, hogy nagyokat kacagva csak hengergőztünk a nagy fűben. A délután további részét jó egyetértésben játszottuk végig, meg is felejtkeztünk a sáskáról.

A meglepetés reggel jött – elt?nt a szemölcs az ujjamról. Olyan sima volt rajta a bűr, hogy el sem hittem. Még egy kicsike petty sem emlékezetett a tegnapi gümőre.

No, de van ennél enyhébb megoldás is a szemölcs gyógyítására!

A szemölcs (lat. Verruca vulgaris) egy vírus okozta elváltozás. Az úgynevezett papilloma vírus okozza, melyből több mint 60 féléről tud a tudomány. Megjelenése gyermekkorban gyakoribb, és bár egyik testrészről a másikra átterjedhetnek, egyik emberről a másikra ritkábban. „Alacsony a fertőzőképessége”  mondja a szakember. Nagysága és alakja a vírusfajtától függ, mely okozza. Gyakran kezelés nélkül is elmúlik, máskor évekig is megmarad, vagy eltűnik, s később újra megjelenik. Mindenképpen orvosnak kell megnéznie, hogy biztosan egy ártatlan szemölcsről van-e szó, vagy valami másról, esetleg rosszindulatú bőrfolyamatról. A közönséges szemölcs egyenetlen felszínű, kerekded képlet, körülbelül 10 mm nagyságú, általában a sérülésnek kitett részeken jelenik meg, például az ujjakon, térden, a körmök mellett, arcon, fejbőrön. Kezelése elég bizonytalan. A kiégetés, lemaratás, kimetszés után legtöbbször kiújul.

A természet azonban segít! Említettem a sáskát, de a vérehulló fecskefű szép narancssárga nedve biztos hatású, és nem is nő vissza a szemölcs…

Ez a kedves gyógynövény egy harminc  nyolcvan cm magas növény, szára elágazó, csöves, törés felületéből narancssárga nedv csordul ki. Ernyős sárga virágai májustól őszig díszlenek. Mutatós növény, s ezt még fokozza leveleinek szárnyalt, csipkés formája és színének kellemes zöld árnyalata. A déli fekvésű, nedves erdőszéleket, falak és kerítések tövét kedveli, s a törmelékhalmokat, emberi lakhely közeli helyeket.

Felhasználásra a földfeletti részek éppúgy alkalmasak, mint a gyökérzet. Hatóanyaga harminc alkaloidából álló keverék, tartalmaz még flavonoidokat, C vitamint, almasav, fehérjebontó enzimeket, gyanta, kelidonsavakat. Ez utóbbi morfinhoz hasonló fájdalomcsillapító hatással rendelkezik. A gyökérzet több hatóanyagot tartalmaz, mint a föld feletti részek.

Növénytani neve  Chelidonium majus  a görög chelidón (χελιδÏÅ?νι) szóból ered, mely fecskét jelent és arra utal, hogy addig virágzik, ameddig a fecskék itt vannak. Pora keserű, karcoló ízű, orrba belélegezve heves köhögésre és tüsszentésre ingerel.

Gyógyhatása összetett. Belsőleg a máj regeneráló képességét fokozza és így májbetegek egyik fontos gyógyszerét adja (a máriatövis mellett). Ezen kívül hatásos görcsoldó a gyomor-, bélrendszer megbetegedései esetén.

A népi gyógyászat széles körben használta fel még az állatgyógyászatban is. A szárított növény porát zsírba keverve ken?csöt készítettek, melyet a csonttuberkulózisos sipolyok gyógyítására használtak. Ugyancsak a növény porával kezelték a bögölyök által megcsípett állatokat is külsőleg.  Még a szürke hályog és a szaruhártya foltok ellen is használják, valamint az ínhártya bevérzései esetén. A következő módon jártak el: megmostak egy levelet és a megnedvesített hüvelyk-, és mutatóujj között szétmorzsolták a lágy részeket, és az így nyert nedves anyagot a szemzugba kenték. (Nem merném mai eszemmel kipróbálni!)

Megjegyzendő, hogy a szárítás után csak egy félévig érdemes használni, mert ezután már elbomlanak hatóanyagai (!)

A hatóanyagok baktérium, vírus és gombaellenes hatását a Semmelweis Egyetemem kutatói vizsgálták az utóbbi években, pontos, alapos tudományos módszerrel (úgynevezett BioArena módszerrel) és a fenti állítás, íme, bizonyítást nyert (!). Ez pedig egy igen jelent?s eredmény, ha arra gondolunk, hogy az antibiotikumok rendszeres használatával – akár indokolt, akár nem – megn?tt az ellenálló törzsek számaránya, s így világviszonylatban is el?térbe kerültek olyan igények, melyek a természetes hatóanyagokra vonatkoznak a mikroorganizmusok elleni küzdelemben.

Figyelem! A vérehulló fecskefű drogja nagy mennyiségben mérgező!!! 

Belsőleg csak ellenőrzött  gyári — készítményt használjunk.

 

 

*

Hivatkozás:

 MSD Orvosi kézikönyv a családban   Melania Kiadó, 1999.

 Sárközi Ágnes: „Új adatok a vérehulló fecskefű (Chelidonium majus L.) ismeretanyagához”

Doktori tézis, Bp. Semmelweis Egyetem, 2007

 Varró Aladár Béla: „Gyógynövények gyógyhatása”  Pallas Antikvárium Kft Gyöngyös

 Rácz Gábor et co: „Gyógynövény-ismeret”  1984 Bukarest

 

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2009.05.08. @ 07:24 :: dr Bige Szabolcs-
Szerző dr Bige Szabolcs- 609 Írás
Teljes nevem Bige Szabolcs Csaba. Orvos vagyok, nyugdíjas, Marosvásárhelyen végeztem 1960-ban. Most Olaszországban élek.