H.Pulai Éva : Cézanne kiállítás félmilliárd forintból

Félmilliárd forintos költségvetésb?l tervezi megvalósítani a budapesti Szépm?vészeti Múzeum az épület b?vítése utáni els? id?szaki tárlatát 2011 júniusában. A Cézanne és a múlt munkacím? nagyszabású kiállítást az állam anyagi segítsége mellett rekordösszeg?, 120 milliós hozzájárulással támogatja az ING Csoport is.
A képen, Cézanne: Az akasztott ember háza

 

Rendkívüli döntés, hogy az ING egy 2011. június 8-án megnyíló kiállításnak már az el?készületeit is támogatja, összességében “az eddig Magyarországon valaha volt legnagyobb szponzorációval” – hangsúlyozta a sajtótájékoztatón Baán László, a Szépm?vészeti Múzeum f?igazgatója.

Mint Hiller István elmondta, a Paul Cézanne majdnem teljes életm?vét bemutató tárlatra 80 kép érkezik majd a világ számos nagy gy?jteményéb?l. “Ez a kiállítás illeszkedik a múzeum korábbi nagy, egyenként több mint negyedmillió látogatót vonzó tárlatainak sorába” – hívta fel a figyelmet a miniszter, kiemelve a Szépm?vészeti 2006-os Vincent van Gogh-kiállítását, amely 480 ezer látogatójával akkor a világ egyik legnépszer?bb tárlatának bizonyult.

A múzeum 2011-re megépül? föld alatti szárnya a francia fest? képeivel fog megnyílni – hangsúlyozta a kiállítás jelent?ségét Hiller István. Elmondása szerint a félmilliárdos költségvetés? rendezvényt 200 millió forinttal támogatja az Oktatási és Kulturális Minisztérium, 120 milliót ad kizárólagos szponzorként az ING Csoport, míg a fennmaradó összeget a jegybevételnek kell fedeznie.

Hiller István hozzátette, a képek Magyarországra szállításához várhatóan jelent?s állami garanciavállalásra is szükség lesz. Ez az összeg a Vincent van Gogh-kiállítás esetében 170 milliárd forint volt – érzékeltette a garancia nagyságrendjét.

“Az állam szerepet kell vállaljon, és szerepet is vállal a kultúrában” – beszélt a miniszter a tárca által alkalmazott “arts+business” modellr?l amely az állami források mellett az üzleti élet szerepl?it is bevonja a hazai kultúra finanszírozásába. “Ez több, mint szponzoráció, ez hosszú távú befektetés” – vélte Hiller István, hozzátéve: a jelenlegi pénzügyi válságból az oktatásba, a kultúrába és az innovációba való beruházás a kivezet? út.

 

Mint Geskó Judit, a Cézanne-tárlat kurátora elmondta, a Szépm?vészeti Múzeum gy?jteményében jelenleg is tíz alkotás szerepel a francia fest?t?l. Az id?szaki kiállítás azonban átfogóan ismerteti meg a Cézanne-t az európai múlthoz és m?vészethez köt? gyökereket. “A 80 m?vet úgy igyekeztünk összeválogatni, hogy az antikvitástól a reneszánszon keresztül Delacroix-ig bemutatható legyen mindazon tárgyak sora, amelyeket a fest? tanulmányozott” – fogalmazott a kurátor.

A múzeum olyan f?m?vekre is ígéretet kapott, mint Az akasztott ember háza a párizsi Musée d’Orsay-b?l, az edinburgh-i múzeum Montaigne Saint Victoire-ja vagy a bázeli Kunstmuseum teljes Poussin után készült ceruzarajz-sorozata, de Cézanne szül?városa, Aix-en-Provence múzeuma is ígéretet tett két fiatalkori m? kölcsönadására – árulta el a kurátor.

Cézanne m?vészi választásai sosem voltak véletlenek, célja az volt, hogy megtudja, ? kicsoda, és mi az ? feladata – beszélt a fest? és el?dei kapcsolatáról Geskó Judit, hozzátéve: “talán ez a kiállítás segít majd választ adni arra is, mi kik vagyunk 2011-ben Magyarországon”.

 

Forrás: www.kulturpart.hu

 

Paul Cézanne (1839-1906)

1839-ben született Aix-en-Provenceban. 1861-ben Párizsba ment festészetet tanulni, de próbálkozása kudarcba fulladt. Siralmas állapotban tért haza. 1862-ben tett újabb kísérlete viszont sikeresnek bizonyult. A Svájci akadémiára jelentkezett, és közeli barátságba került Pissaróval, Monet-vel, Renoirral, Sisley-vel. Két év múlva visszatér Aixba.

Az impresszionistákhoz tartozott, de nem értett teljesen egyet velük. Az apró festékfoltok alkalmazása a suhanó benyomások és fényhatások érzékeltetésére számára nem volt elég világos módszer. Maradandó és összefogott m?vészetet akart teremteni. Ötvözni szerette volna a klasszikus hagyományt a kortársi realizmussal. Így jutott el a formák tüzes tanulmányozásáig.

1870. után kezdett a szabadban festeni. Auvers-sur-Oise-ba költözött, ahol Pissarro hatására képei világosabbak, fegyelmezettebbek lesznek. Témát vált és ett?l kezdve igyekszik létrehozni a klasszicizmus nagy lépték?, határozott formáinak és modern szín- és modellkísérleteinek a kombinációját.

Csendéleteket, provence-i tájakat fest.

Forradalmi felismerésének lényege, hogy a színek nemcsak a forma körbehatárolására, hanem annak kifejezésére is alkalmasak. Elveti a távlati szerkesztést, hogy másféle térhatásokat is érzékeltetni tudjon, kizárólagosan a színek használata révén.

1895-ben Ambroise Vollard kiállítást rendezett képeib?l. Festményein a tárgyak egyre inkább geometriai alakzatokká válnak, s a téma egyre jelentéktelenebb lesz.

KÉPEI: Sziklás vadon, Mont Sainte-Victorie, A marseille-i öböl a L’Esteque fel?l, A Le Chateau Noir parkja, portré: Ambroise Vollard, csendélet: Csendélet Cupidóval

Élete makacs küzdelem volt m?vészetével. Küzdelem, hogy az el?tte lév? háromdimenziós világot összebékítse vászna kétdimenziós korlátaival.

Kés?i éveiben csendéleteke, figurális festményeket és tájképeket festett.

Festés közben eltorzította a hagyományos perspektívát és a formákat, ekképpen teremtve harmóniát, stabilitást.

Szívesen festett aktot vagy fürdoz? n?alakot tájban elhelyezve. A téma még impresszionista, de Cézanne már továbblépett, nemcsak azért, mert merészebben bánt a formákkal, hanem azért is, mert valami maradandót akart alkotni.

Utolsó éveiben szinte kizárólag tájképeket festett; mert rajtuk érlelhette ki leginkább stílusát, s természet után, a szabad ég alatt dolgozhatott. Számos helyszínre ért szívesen vissza, de a Mont Sainte-Victorie vonzotta leginkább.

Technikája melynek lényege hogy a kép struktúráját nagyrészt vékony, rövid színnégyszögeket alkotó ecsetvonásokból építette fel.A Mont Sainte-Victorie-ról készült utolsó festményien még nagyobb szigorral alkalmazta ugyanezt a módszert, tömeget és formát mindinkább elvonatkoztatta a valóságos látványtól.Cézanne geometriai formákból állította össze a képeit: téglaest, kúp, gömb.A képen alkalmazza a komplementer színeket, ahogy más posztimpresszionisták is(kék-narancs, vörös-zöld, sárga-lila).A kép három térrészre osztható: sötét – zöldesbarna; élénk és világos – sárga, piros; világos – kékUgyanazok a színek ismétl?dnek hegy szinte beleolvad az égbe.Cézanne azt vallotta, hogy a világ az övé, és úgy fordítja le a maga nyelvére, ahogyan akarja – ez a m?vész igazi szabadsága.

Forrás: www.sze.hu

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1137 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva