H.Pulai Éva : Vajda Lajos (1908-1941) kiállítás – Magyar Nemzeti Galéria

Vajda Lajos kiállítását az Erdész Galéria kezdeményezte és társrendez?ként vett részt az anyag gy?jtésében. A XX. század kiemelked? jelent?ség? életm?vének kiállításával, a m?vész munkáinak eddigi legteljesebb tárlatát megvalósító, és ami legalább ennyire fontos: az alkotói ouvre ért? bemutatását vállalta. Egyben jelzi a szentendrei avantgarde törekvések kezdetét.
Vajda Lajos – Felmutat ikonos önarckép

 

A mintegy 250 kiállított m?tárgy törzsanyaga a szentendrei Ferenczy Múzeum és a Vajda Lajos Múzeumból van, de válogattak a vidéki múzeumok anyagából és a Magyar Nemzeti Galéria gy?jteményéb?l. A kiállítási anyag felét hazai és külföldi magángy?jteményekb?l (Svájc, Németország, USA) kapták. Vajda Lajos munkáiból még nem volt olyan teljes életm?-kiállítás, mint ez.
A 30 évvel ezel?tti els? retrospektív kiállítás óta több generáció feln?tt és kevesen ismerik ezt a Csontváryhoz, Rippl-Rónaihoz mérhet? életm?vet. Vajda Lajos nagyon rövid ideig, 1908-1941-ig élt és ez alatt eljutott az útkeresést?l a m?vészi hitvallás megtalálásáig és a történelmi körülmények okán bekövetkezett kiábrándulásig. Pataki Gábor a kiállítás kurátora szerint Vajda élete európai szint? választ ad arra, hogy mi történik, amikor egy m?vésznek nincs közönsége. Ezért van, hogy a jelenlegi kiállításon 30-40 olyan m? szerepel, amelyet most láthatunk el?ször. Az életm? nagy része sokáig Vajda Júlia, a m?vész felesége tulajdonában volt, mert nem volt iránta érdekl?dés.

Pataki Gábor m?vészettörténész az anyagot és a kiállítás szerkezetét XI részre osztotta. Vajda Lajos alkotói szándékának, élethelyzetének és m?vészi törekvésének megfelel?en építette fel a kiállítás gerincét. Tárlatvezetése szakszer?en mutatta be az életm? darabjait és kapcsolódását.
Az ifjúkori szerbiai tartózkodás után, a csonttuberkulózison átesett, többször operált fiatalember 15-17 évesen már mindent tud az ábrázolásról, korai m?veiben Derkovits, Aba-Novák tökéletes adaptációját adja. A f?iskolán kit?n? tanárai Vaszary János és Csók István.

Vajda Lajos reprodukciók alapján akkoriban konstruktivista m?veket rajzol, érdekli a szovjet avantgarde, képz?,-és filmm?vészet. Ismeri a nemzetközi avantgarde törekvéseket, baloldali érzelm?, de nem politizál és nem volt kommunista. Mégis kirúgták a f?iskoláról, ahol a konzervativizmus uralkodott.
1930-34 között Párizsban élt, nagyon szerény körülmények között. Alkalmi munkákból tartotta fenn magát. Nem volt pénze festékre. Rajzolt és montázsokat készített. Mindig filmezni szeretett volna, de még fényképez?gépe sem volt soha. Montázsain, melyek az akkori újságok fotóiból és a legrosszabb min?ség? papírokból készültek, és a szegényeket, megalázottakat ábrázolta.

1934-t?l ismét itthon nagyon érdekes csendéletek kerülnek ki a keze alól, amit úgy jellemezhetünk, hogy „rálátás távoli magasból“. Egyes motívumok és a klasszikus perspektíva eltolásával kísérletezik. Szentendrén kezdett el parasztházakat rajzolni, népi motívumokat gy?jteni. Kornissal 1935-ben a népi építészet pusztulása el?tti pillanatokat örökítik meg a bartóki modell alapján. Céljuk a tradíció és a modernség együttgondolásával valami új felépítése. A házak metszeteit ellentétes képsíkokkal transzparens módon egymásra másolja, nagyon érdekes, furcsa térszerkezeteket teremt. Egymásra montírozza a világ szeleteit és ebb?l a szentendrei világból kiindulva felépít egy koherens világképet.

A bizánci m?vészet felé fordul és többé nem szignálja képeit. Úgy akar névtelenül dolgozni, mint a középkori kolostorok papjai. Vajda olvasott, m?velt ember volt, saját filozófiával és gondolatokkal. Az egymásra rajzolt arcképek ikonos pasztellhatásúak, különösen szép a „Felmutató“ cím? ikonos önarcképe, amely a kiállítás egyik f?m?ve és a legjobb példa arra, hogy az ikon az individuális én és az Isten közötti kapcsolat tárgyiasulása. De jöttek a hírek a sztálini perekr?l és tudta, hogy ezután a

legsötétebb reakció következik. Kornissal a munkakapcsolata elromlik, majd megszakad, és végérvényesen egyedül marad. Nem rajzolja már Szentendrét sem, lemond a közösségi ideálról.
Ekkor rajzolja maszk-sorozatát mely saját szorongásait, kiúttalanságát mutatja. Megfesti az „Északi táj“ cím? kisméret? remekm?vét és ekkor már végképp ember nélküli világot ábrázol.
A betegség és az egzisztenciális problémák siettették közeled? halálát.

Vajda Lajos életm?ve érdekl?dés hiányában kevesek által volt ismert, de a m?vész 1972-ben már az akkori fiatal szentendrei m?vészek példaképe volt. Akkor alapították, és azóta m?ködik a Vajda Lajos Stúdió, amely önálló törekvések, a szokásostól eltér? alkotói utak képvisel?i számára ad együttgondolkodási, bemutatkozási lehet?séget.
A kiállításhoz megjelent katalógus nem pótolja egy, a teljes életm?vet kutató és feldolgozó nagy katalógus, esetleg könyv megjelentetését. Átfogó, tudományos munkát érdemel az életm?.

A Magyar Évad keretében 2009. május 17-én Washingtonban más m?vészekkel együtt mutatják be a Vajda életm? egy részét és ugyanabban az évben ?sszel Amszterdamban retrospektív kiállítást rendeznek munkáiból.

A Budavári Palota C épületében 2009. február 22.-ig látható a kiállítás.

Forrás: www.terasz.hu – Angyal Mária

 

Legutóbb szerkesztette - H.Pulai Éva
Szerző H.Pulai Éva 1137 Írás
A H. a nevem előtt, csak egy megkülönböztető jel, hogy ne keveredjenek össze a hírösszeállítások a firkáimmal. *Pulai Éva