Ruder Jana : Eljön-e a nap..

 

Naponta vétkezem,

amikor létezésedbe elmerülve

a hideg csend rakódik rám,

lelked ölelése melegít csupán,

s magamba szívom

hajadnak sosem érzett illatát.

Homlokod mélyedéseibe feledkezve,

egy üvegdarabon át, engem

szótlanság ural.

Te a világ gondjaira figyelsz

elmélyülten,

bőrödbe mártott ujjakkal.

Az óramutatók haladnak

észrevétlen…

nem is érzem, miközben

bolyong tekintetem arcéleden.

Ezernyi gondolat rohan velem,

roskadó múlt, fázós jelen –

 

 

Önmagamtól kérdezem,

eljön-e majd a nap,

amikor ráncosodó kezemet

a tiéden megpihentethetem?

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2007.11.09. @ 09:29 :: Ruder Jana
Szerző Ruder Jana 103 Írás
Somogy megyében élő, immáron 2017 októberétől... nyugalmazott pedagógus vagyok. Szeretek olvasni, s magam is írogatok. Kedvelem a szépet, a léleképítőt, a tartalmasat, az elgondolkodtatót...