George Tumpeck : Mókás szösszenetek Nagy Lajos stílusában, Béka módra

Abszurd *

 

A macska

 

A macska négylábú állat. Ezen az alapon lehetne ló is, de hogy miért nem az, ezt könnyen megérthetjük, ha virslit készítünk belőle. 

A macska, mint tudjuk, szőrös állat, ami egyáltalán nem hízelgő ránézve, mert az emberek között is van néhány sz?rös állat, akivel nem szimpatizálunk. Van kopasz macska is, de az csak paródiája a szőrös macskának.

Sokfele macska van, úgymint kismacska, nagymacska és természetesen közepes macska is. Van még ezen kívül házi macska és vadmacska, az utóbbi a háziból készül, vadítás által. Táplálkozásara nézve húsevő, de tejet iszik, ami elég züllött életfelfogásra vall. A macska alaptermészete hízelgő, amit egy éhes oroszlánról viszont nem mondhatunk teljes bizonyossággal. Ő az állatok királya, amíg a házimacska maximum a ház királya lehet. Kis ház, kis királyság. Kedvenc játszópajtása a függönyrojt és az egér, habár az egérnek erről egész más a véleménye.

A macska magassága attól függ, hogy mekkora követ helyezünk rá, így vannak egészen lapos macskák is, aminek az egér nagyon örül. Éjszakai állat, ami azt jelenti, hogy éjjel vadászik a tűzhelyen felejtett sülthús darabokra. Az egerek egymás ijesztgetésére használják valamint színházi kellékként, mint csizmás kandúr is tevékenykedik. Életkora erősen függ az autóvezetők ügyességétől, legendákban tovább is él.

Egyes nőket is hívnak cicuskámnak, de csak fiatal korukban, később vén hárpiának becézik őket, de ekkor már nyomokban sem emlékeztetnek a macskára.

 

Az egér

 

Számomra kétféle egér létezik, úgymint élő és döglött. Ez két lényeges csoport, de emellett létezik lendkerekes és lendkerék nélküli, műanyag, fa és plüss.  Félelmetesen szürke, már amelyik szürke, mert jellemét tekintve sokszínű. Ez mindig annak a függvénye, hogy milyen festékbe esett bele. Az elefánt és az anyósom egyaránt fél tőle, innen is látszik, hogy elefánt és anyós ellen – mint házőrző egér – tökéletesen beválik. Inkább hosszú, mint magas, pont olyan szürke, mint egy egérszürke elefánt, de mégsem elefánt, hiszen egy nagynövés? egér még mindig jóval kisebb egy kisnövésű elefántnál.

Az emberi rasszizmusra jellemző, hogy a fehér egeret tenyésztjük és a szürkét írtjuk. Ezért nem szabad szürke kis egérként tengetni az életünket, kitudja, mikor kerülünk sorra. Az orvostudomány fejlődése érdekében a fehéregereken kipróbált vegyszereket később szürke, hétköznapi egereken próbálják ki úgy, mint nagypapa, nagymama stb. Ebből is látszik, a közeli rokonság ember és az egér között. Erre nagyon jó példa a templom egere elnevezés, mely szerintem a legelterjedtebb az emberek között. Az egér pont addig él, amíg meg nem hal. Természetes ellensége a macska és a jégeső, esetenként az elefánt, ha véletlenül ráül. Fordítva ez nem olyan veszélyes, ha csak nincs tériszonya az egérnek. Ezért nagy tereken nem is fordul elő. A szürke egeret mezeinek is hívják, amit nem értek, mert akkor mit keres az előszobában, sőt újabban a konyhában. A spájzban már az oroszok vannak, így oda nem megy, na meg spájzunk sincs, mert a templom egere kifejezés ránk is illik.

Szóval az egér egy komplikált állat. Irigylésre méltó hosszú farka van, amit direkt húz maga után. Elől a fej található, és megfigyeléseim szerint, közötte hemzseg az egér. Táplálkozását tekintve mindenevő, habár nem eszik vasreszeléket, mert akkor mágnessel lehetne fogni. Ez tükrözi rafináltságát is. Egyes visítások alapján vérszomjasnak is tekinthető. Az egér és a macska barátsága pont olyan alapokon nyugszik, mint a kutya és macskáé, amiből világosan kitűnik, hogy a macskának van a legtöbb barátja, ezért az egér szívesen lenne macska, a macska meg kutya, mert nagyravágyó. És mégiscsak egyszerűbb beleugatni valakinek az életébe, mint belecincogni. Kívül szőrös, belül nem.

Remélem a leírtak alapján, ezután senkinek nem okoz nehézséget, felismerni az egeret.

 

 

A rózsaszín kajlafülű barlangi Műmák

 

Hát kérem, ez egy marha nagy állat, kicsi, kajla fülecskékkel és rózsaszín, ami ellen a rózsa élénken tiltakozik. Hogy legyen szaga is? Hát legyen büdös.

Előfordulási helye ismeretlen. Egyes emberek képzeletében él. Éjszakai lidércnyomások gyakori okozója, így tisztán érthető, hogy közeli rokona a lekváros, nőstény hobozlinak. Táplálékát tekintve ingatag, a mákostészta és az emberi butaság között ingadozik. Lúdtalpas, három lába van, ebből kettő a hátán, viszont dadogáselhárítóval van fölszerelve.

Kedvenc tartózkodási helye a nőstény nokedlifa, melyre, mint egy roppant izomzatú kígyó, föltekeredik. Képzeletbeli fészket rak, és ül a tojásaimon. Elevenszülő, már ameddig a szülő eleven, mert vannak döglött szülők is, ami igazan morbid természetre vall. Hossza megegyezik a lidérces álom hosszával, és szélessége nem haladja meg a hosszát, mert akkor az volna a hossza és nem a szélessége. Tehát összefoglalva a rózsaszín kajlafülű, barlangi Műmák az elméleti szélesség és a gyakorlati hosszúság között hemzseg. Kiterjedése van, elterjedése borzasztó.

Remélem így már minden érthető.

 

 

A vörös Jattatitta

 

Mint fönt említettem, színe vörös, mely híven tükrözi szégyellős mivoltát. Politikai körökben hosszú időn át, nagy népszerűségnek örvendett. Hogy ő minek örvendett volna, azt ne firtassuk. Alakja hosszúkás, de gyakran kerek, és néha gömbölyűen szögletes példányok is előkerülnek. Hangja lágy, leginkább a légvédelmi sziréna és a hajókűrt ötvözetére emlékeztető, kellemesen dallamtalan rikács. Honaljban szűk, de derékban bő, ritka, de divatos darab, élemedett hölgyek esernyő helyett tenyésztik.

 

Legutóbbi módosítás: 2007.11.17. @ 13:27 :: George Tumpeck
Szerző George Tumpeck 301 Írás
BemutatkozásTumpeck György vagyok, 1953 nov. 14-én születtem Budapesten. 1985 óta élek Canadában, először Torontoban, majd az utóbbi pár évben Niagara Fallson. Hobbim a horgászás, szeretem a csendet, az egyedüllétet. Fotózással is foglakozom, és természetesen írok is. Társaságom szerint, jókedéjü, vidám emberke vagyok, én ezt inkább egy bohóc álarcának érzem