Niezis Zenora : “Az örökre szépek”

Arcotokra a múlhatatlan fájdalom
megérdemelt ráncokat már nem vájhatott.
És hiába sírnátok örökkön érte,
Szemeteket az id?tlenség simítja szépre.

Fehér b?rötök a Nap meg se szánja,
szépnek a márványt az öreg Hold találja.
Könnyetek hiába marná a Földet széjjel:
az öröklét fest fehérre minden éjjel.

Szemetek villanását riadva csodálom,
vérkönnyeitek vonulását el nem állíthatom.
De ne sírjatok, kárhozott vérivó népek,
halandók közt bölcsek, ti az örökre szépek!

Legutóbbi módosítás: 2007.05.29. @ 12:37 :: Niezis Zenora
Szerző Niezis Zenora 7 Írás
Szegedi leány vagyok, aki nyitott a művészetekre. Jelenleg színésznőnek tanulok, de hogy hova sodor a sors az a jövő zenéje... A verseim egyenlőre csak próbálkozások, de várom az építő kritikákat, hogy fejlődjek.