Elbeszélés

Irak poklában 4. rész

Ã?Å¡jabb helycsere        Nehéz éjszaka után új nap virradt ránk. Fegyveresek ráztak fel álmunkból és betuszkoltak bennünket egy gépkocsiba. Nagy iramban száguldtak velünk. Fogalmunk sem volt róla, hogy megint hová visznek. Kora reggel lévén elviselhet?bb volt az út, [… Tovább]

Elbeszélés

Irak poklában 3. rész

Embertelen sorsok     Az ébredés az el?z? naphoz hasonlóan békés volt. A nap még nem járt a fejünk fölött, amikor megint távolból érkez? autózajokra lettünk figyelmesek. Egyre közeledtek felénk.     Ablakunkból figyeltük az érkez?ket. Világos, régi típusú, krémszín? platóskocsi és [… Tovább]

Vers

Lélegzetedben

     Ugye nem hagysz soha el ?! …és  hátadon hurcolsz mint régen. …hogy szedsz velem cserebogarat is, …még rugdosunk pipacsot a réten.   Meresztünk nyakat a hold arcára, s hajnalig nem szendergünk, van mondanivalók sok ezer, titkunk, hogy – [… Tovább]

Elbeszélés

Irak poklában 5. rész

Ã?Å¡tban hazafelé           A reggeli ébredést nem kísérte birka bégetése, kecske mekegése, kakas kukorékolása. Csend volt. Ez a reggel más, mint a többi. Chen zörgött a fal túlsó oldalán jó reggelt kívánva. Búcsúzni kezdtünk, mert tudtuk, [… Tovább]

Egyéb

Úton

*     Indultunk. A határ előtt megálltam és tábortüzet gyújtottam a még nálam levő, esetleg disszidálásra utaló papírjaimból. Érettségi és szakmunkás bizonyítványom a hátamra fölragasztva. Február volt, nagyon hideg. Mire elértük a határt, remegtem az idegtől, hogy leplezzem idegességemet, [… Tovább]

Novella

A Kártyás

Minden benned van ami szükséges ahhoz, hogy kibogozhasd a Létezés szálait.       Elkapta az örvény. Mindig ez volt, ha szembekerült a lapokkal. Már amikor leült, elvesztette a józan ítél?képességét. Akár csukott szemmel is tudott volna kártyázni. Annyira er?sen [… Tovább]

Vers

Csak hogy meghallgassanak

A párbeszédhez legalább ketten kellenek. De nem mindig akad partner. Magányos emberek élnek a világban, keresnek társakat, jó, ha találnak, de sokszor nem! Muszáj, hogy a világ ebbe az irányba haladjon, az elidegenedés, elárvulás felé? Amikor err?l gondolkodik az ember, [… Tovább]

Vers

Minden MOST van …

Megállt az idő, minden végtelen. Régóta kívül élek – ha élet ez még – mindenen. Kívül élek a mán, kívül a tegnapon, kívül a reménytelen, rejtelmes holnapon. Már sírni sem tudok hangtalan, néma létemen. Most csak hű társam, a jó [… Tovább]

Egyéb

Május első vasárnapján

Anyák Napjára készülődvén lelkileg, ezek a sorok serkentek ki a tollam (azaz a klaviatúrám) alól. –   — Anyuka! Ezt a csokrot most ideteszem az asztalra. Látod, még jól tudom, melyik a kedvenc virágod. A vadvirágok: búzavirág, kankalin, harangvirág. Nézd, [… Tovább]