Dobó Erzsébet : MERENGÉS

 

üres fáradt összetört

életem romján ülök

merengek a múlton

sírok a jelenen

de nem remélek szép jöv?t

 

elmerülök s?lyedek

e rút világ posványán

repülnék szállnék

de nem lehet

 

ki porból vétetett

végül vissza hull a porba

s hiába hív az ég

 

ha beleszülettél

a szolgasorba

nem fogad be az ég

 

repülhetsz

szállhatsz lelhetsz

édes társat de eldob

a fönti nép

 

dölyfös gögjük

bánt majd

visszavágysz a földre

de nincs talaj

 

csak az ingovány

mi elrejt

s magába szív

az ?rület

 

mi volt a baj

ha nincs baj semmisem

csak sáros szárnyad

rejtenéd

 

de beleszülettél

a szolgasorba

tudod másoké az ég

 

gyermekkorba vágysz

hol minden szín tiéd

miért csábít az ég

 

csak sáros

szárnyad rejtsed

a porba

ne lássa meg az ég

 

ha beleszülettél

a szolgasorba

a világ nem lehet tiéd

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 09:48 :: Dobó Erzsébet
Szerző Dobó Erzsébet 66 Írás
még csak szárnyprobálgató vagyok ne csapjatok azért agyon nagyon. Mielőtt bármi rosszat is gondolnátok, diszlexiás vagyok - no nem fogyatékos - bocsánat, ha néha nem egészen helyes az írásom...