Matos Maja : A BOSSZÚ

 

A Felszabadító Vörös Hadsereg bejövetelekor történt Vereb urammal a következ? eset.

Minden jámbor falubelit elöntött a jogos félelem, az orosz katonák dics?ségesnek éppen nem mondható viselkedése láttán.

Lopva, rabolva, er?szakoskodva, basáskodtak kis falunkban. Jó hírük megel?zte bejövetelüket.

Mentett minden menthet?t a falu népe! Élelmet, állatokat, lányokat. Bizony veszélyben volt minden valamirevaló lány a faluban. Próbálták kijátszani éberségüket oly módon, hogy a szép, fiatal eladó lányokat korommal bemázolták, ócska, piszkos rongyokba öltöztették, fejüket nagykend?be bugyolálták.

Az ily módon vénasszonnyá maszkírozott lányokat, dupla el?vigyázatosságból még a házból sem engedték kimozdulni, nehogy felt?njenek valamelyik éhes orosznak.

Hogy mennyire volt ez eredményes módszer, nem tudom, de tény, hogy kénytelen- kelletlen beérték a csúnyább, éltesebb asszonyokkal, hogy gerjedelmük csillapítsák.

Ha betörtek egy házba, tanyára, el?ször ételt, italt majd asszonyt kerestek. Nem tör?dve a szemérem szikrájával sem, gyakran ott a család, férj, gyerek el?tt er?szakolták meg az asszonyokat. Aki pedig a védelmükre kelt, gyakran golyót kapott a fejébe.

Ez történt Vereb uramékkal is.

A berohanva érkez?, éhüket, szomjukat elvert katonák elkapták az asszonyt is. Mivel Vereb uram sánta, er?tlen kis ember volt, alkalmatlan katonai szolgálatra is- nem kellett félni?k a túler?ben lév? ruszkiknak.

Óvintézkedésül egy kört rajzoltak a szoba padlójára, melybe beleparancsolták a ház urát, ahonnan végig kellett néznie felesége meger?szakolását. El?tte gondosan megfenyegették: Ha ki mer lépni a körb?l-, megölik.

Sokáig hallgatott a történtekr?l az öreg. Id?be telt, míg feldolgozta az átélt sérelmet, majd a jobbik vége fel?l kezdte nézni a dolgot.

-Élünk, és ez a lényeg!

Ahogy id?ben távolodtak a dologtól, kezdte színesíteni és el?adni a történteket. A bosszú gondolata motoszkált fejében. Ha már a valóságban nem, hát a mesében javított kicsit a helyzetén, így adva el? a történet végét:

„Azt mondta a ruszki, ki ne próbáljam tenni a lábam a körb?l!

Erre én: „ De a büdös anyádat!- és amikor nem nézett oda, kétszer is kitettem a lábam!

H?siesen elmosolyodott, jelezvén megtette becsülete védelmében, amit megtehetett.

 

 

Legutóbb szerkesztette > Adminguru
Szerző Matos Maja 249 Írás
Itt otthon érzem magam. Szívesen olvasok, írok. www.majalapja.eoldal.hu