T?z, t?z, piros t?z, sárga láng,
halomban a sok száraz ág.
Mind arra vár, hogy egy árva gyufaszál,
lobbantsa már lángra ?ket.
Égni akarnak, ropogva élni a tüzet,
ha hó hull, s nagy a hideg.
Nagy a hideg, s lám, a kandalló melege, álmos,
tarka színeket fest a falra.
S a gallyak csendes roppanással,
pattogva mesélik az erd? titkát:
Milyen mikor az ?zszemek
szelíden rácsodálnak a vadlesen rájuk les?kre,
milyen, ha a szarvasok, egy ?szi reggelen
a ködbe beleb?gnek, s e hang messzi hallali lesz
vaddisznók csörtetése, s a patak csobbanása felett.
Elmesélik a fák lombján átvillanó napsugarak száz villámát,
a nyár lázas tarkaságát, madárdaltól hangos erd?k,
tücsök-mez?k varázsát
Mert mesél a t?z, a piros, a sárga
ropog, lobog a fa…lobban a lángja.
Miközben meleget lop szívünkbe
Karácsony éjjelének varázsa.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 10:44 :: Adminguru
