György Horváth: „Angyallétra”
Amint megszületsz,
elvesznek szárnyaid.
Angyali mivoltod
selyembe burkolod,
az ős tudást
sejtjeidbe kódolod.
Álmaidban megérinted
a narancssárga hajnalt,
mennyboltozatra fested
a harangokat.
Majd sután felébred
benned egy dallam,
s lágyan megérint,
zeng arany félhomályban.
Benned a létra, kapaszkodj,
lelked már magasan szárnyal.
Legutóbbi módosítás: 2012.10.21. @ 06:38 :: Dvorák Etela