Seres László : Kard-csörtetők

Jönnek a kard-csörtetők…

Kardélre hánynak.

Félig hithű két-éltűek ők.

S ahogya szablyának

pengéje öl

a harcban,

és a tok aranybojt

selyme leng

a svarcban

elfedik a sírhantok

a rajtunk ejtett sebeket.

 

Felhorkan a vadkan

haszonleső horda,

azt hiszi mind,

hogy láthatatlan,

s úgy tesz,

mintha Isten volna.

Legutóbbi módosítás: 2012.10.19. @ 21:36 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.