Furuglyás René : Lábnyomok

 

 

Hosszúnak éreztem az utat,
de megérkeztem ide.
Nem kérek még egyszer,
úgy érzem, bel?le.
Lassan vége lesz a dalnak,
mégsem félek t?le;
kalapot emelve
vonulok el?re.
Eljött hozzám a tél,
havazik er?vel,
eljegesedik földem,
verném puszta k?vel,
de mit ér az ellenállás,
akaratom nincsen,
a hó csak hullik,
s elborít most csendben.
Megfagy szívem rögvest
ép felület híján,
hol még dobbanthat egyet
a jégpáncél alján,
nem is volt oly hosszú az út,
de már lassan vége,
átgondolva talán
mégis félek t?le;
de kalapom emelem,
félelmet lenyelem,
s nem marad más utánam
lábnyom a hórengetegen…

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2010.12.03. @ 13:32 :: Furuglyás René
Szerző Furuglyás René 196 Írás
"Légy büszke, hogy tiéd minden szavad, s ha tudod ki vagy, érezd is annak magad!" ( Tiéd a szó )