Elbeszélés

Temetői gondolatok

Égessetek el! – Azt a két vödröt hozd még fiam! – mondta édesanyám. Felnyaláboltam a krizantémokat. A kocsiba pakoltunk. Két vödör virág, egy marmonkanna víz, fenyőgallyak. Tata a mankóval, gyerek viháncolva. Útközben észrevettem, hogy lapos a kerék hátul. Megálltam a [… Tovább]

Hírek

Rekviemek halottainkért

    Kassák Lajos: anyám idegen földre költözött A város alszik. Anyácska átjött a tulsó partról, hogy fölénk teritse fekete pamutkendőjét s most ezen a mállott rongyon kandítanak át a csillagok. Távoli órák kondulnak s félálomban már hallom is, amint [… Tovább]

Mese

Rózsa királykisasszony

Volt egy nagyon távoli ország, ahol a rózsák emberi alakot öltöttek, és jártak – keltek ugyanúgy, mint mi. Volt kezük és lábuk. Nem kellett egy helyben állniuk, mehettek, ahová csak akartak. Gyönyörű házakban laktak, amelyek szobáiban rózsaillat terjengett. Hatalmas és [… Tovább]

Vers

Halottak napján

  a temetőt járom csípős szél rohama arcomat szaggatja   krizantémos  hantok virágtalan  sírok nyomasztó  bánatok   a temetőt járom pislákoló  gyertyák utamat  mutatják   lépkedek egymagam tévelygő lelkek kíváncsi  szellemek   vacogó  szívemet fájdalom  vaspántja préseli  szorítja   gyertyákat [… Tovább]

Gnóma

Hiába kopogtatok

  Szegeden mentőztem, amikor az alábbi eset történt. Éjfél után jött a hívás – a nővér rádión adta le, mert éppen betegnél voltunk. Nem kellett messze menni, csak a második utcáig, s ahogy végeztünk indultunk is. – Jaj, jöjjön, doktor [… Tovább]

Mese

Dr. Busta

Busta volt az erdei tó legokosabb békája. Az egyetlen a fajtája közül, aki elvégezte az iskolát. Legalábbis a saját híresztelése alapján, mert a valóságban csak egy napig járt oda, de mivel a gólyák az egész tanítási idő alatt vágyakozva néztek [… Tovább]

Vers

Mitől?

Mitől mosolyog a szemem pillantásodra? A formák harmóniájától burjánzik az endorfin mely átjár, mert egy apró csoda jött létre az élet vásznán? Mitől szép a szép? Talán színeidből ömlik belém az újra visszatérő remény. S ahogy játszanak a képzeletemmel meséket [… Tovább]

Vers

receptus

  visszatekintve milyen röhejes a sok sallangos vitézi torna mintha kárpótolhatná a keszkenős kezekből elnyert aranyalma fénye a megfáradt bajnokot becsvágy nélkül egyre könnyebb kezelni helyzetem kisegítenek az ép ösztönök becsüljétek a tét nélküli harc eleganciáját jó urak bár nem [… Tovább]