Vers

Őszi csend

Lusta, lomha már az árnyék, nyújtózik az udvaron, őszi napfény égajándék- szétfolyik a házfalon. Gyöngyházfényű pókvitorlát hintáztat a kajla szél, elérve a templomtornyát- őszt harangoz, s útra kél. Aranyhajú fűzfaágat némán ringat, nézd a tó, nádra száradt már a bánat, [… Tovább]

Vers

Hm

A múltba tekintve nincs cél. Volt-cél a jelenben: cél-hulla? Hiszen még él. Csupán az idő elmúlt felette, de a célok nem ismernek időt.