Novella

A bankett

Lassan kezdett fény derengeni az utcán. A korán kelő énekesmadarak már javában nótáztak. Ébresztgetni kezdték a természetet, vidám dallal köszöntötték az új napot. Belli is kezdett ekkorra már kijózanodni. Semmit nem hallott a kinti csicsergésből, egyfolytában azon gondolkodott, hogy hogyan [… Tovább]

Novella

A szemek (4)

(4) Éva elég későn ért haza. Az apja húzta az időt, beszélni akart vele az örökségérő, de nem jó híreket hallott. A legnagyobb része jelzálog, és sajnos, a szülők halála esetén, Éva nem sokat fog örökölni. A lányt nem nyugtalanította [… Tovább]

Novella

A szemek (3)

(3) Éva vonata késett. Ádám meghagyta a taxisofőrnek, hogy várjon. – És ha nem jön időben a vonat? – kérdezte a taxis. – Nem tudom. Kijövök, és kifizetem. – Nem lenne baj, ha most kifizetné a számlát, én pedig lecsapom [… Tovább]

Novella

A szemek (2)

(2) Ádám kitakarította a műtermet. Összeszedte a beszáradt festékeket, és felmosta a padlót. Nem szerette, ha minden a helyén van, de tudta, mit, hol keressen. A kívülálló rendetlenséget látott, ő pedig a káoszt, amelynek megvan a maga rendje. Éva nem [… Tovább]

Novella

A szemek (1)

Könyökével rátérdelt a vászonra, és hosszan nézett maga elé. Ezernyi vázlatot készített már, de félredobta az ötleteket. Nem adták vissza a szándékot, hogy megalkossa a legszebb nő portréját. A modellel nem volt semmi baj. A tökéletes arcvonások, a női szépség [… Tovább]

Vers

Fényhajtó

  Véletlenül járok erre, a szó összemos a felsőbb tehetetlenséggel. Benső gépezet: szertartások a fénynek, magyarázatok mikrofonjai recsegik napok ritmusát, hullámok futó perceit. A túlélés üvegablakán életek. Hazatérő fények bámulják a csodát. Megnevezett dolgok közt magad, emberek néznek, kik téged [… Tovább]