dudás sándor : Fényhajtó

 

Véletlenül járok erre,
a szó összemos a felsőbb
tehetetlenséggel. Benső
gépezet: szertartások
a fénynek, magyarázatok
mikrofonjai recsegik
napok ritmusát, hullámok
futó perceit. A túlélés
üvegablakán életek.
Hazatérő fények bámulják
a csodát. Megnevezett
dolgok közt magad,
emberek néznek, kik
téged is képviselnek:
és jól tudod, ők mégse
vagy. Az idő öreg.
A teremtés minden
csenddel újjászerveződik;
eszedbe jut: Beethoven,
kezet fogtál sorsával,
mégsem tudod, milyen ott,
ahol állandó a tenger?
Tapogatódzol a szóval:
működő fényhajtó.

Legutóbb szerkesztette - dudás sándor
Szerző dudás sándor 753 Írás
1949-ben születtem Tápiógyörgyén, a mai Újszilváson. Szakmám könyvkötő. Nyugdíjas vagyok. 13 éves koromtól társam a versírás, az irodalom. Több önálló kötetem, s általam szerkesztett antológiám, s más antológiai szerepléseim vannak.