Nagygyörgy Erzsébet : Fekete az éjjel

Mint aki szörnyű álomból ébred,

oly riadt a lelkem ma nélküled,

fekete az éjjel, csillagtalan.

 

Nincs varázslat, sem tested illata,

mely takarómba ivódott volna,

vonaglik szívem, egyedül küzdve. 

 

Bújkál a Hold, menekül előlem,

bánatom rányomja bélyegét most

a tájra, gyantát könnyez a fenyves. 

 

Néma az égbolt, madárka gubbaszt,

csak a vajak kárognak szemembe,

várják fapados halálom jöttét.  

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 15:02 :: Nagygyörgy Erzsébet
Szerző Nagygyörgy Erzsébet 166 Írás
Kedves Szerkesztőség, és Tagok! Köszönöm a bizalmat, és igyekszem rászolgálni. Irodalmat kedvelő, verseket írogató, ember vagyok. A lírai hangvételű írások állnak közelebb hozzám. Szeretem érezni, ahogy a vers homokszemei peregnek az ujjaim közül... Nagygyörgy Erzsébet