“Egy ciklus középpontjában,/Így rezzennek, így járnak/A fák alatt, így szaggattatnak ízekre,/Így kelnek föl, járnak megint.” (James Dickey: Állatok mennyországa) Van az a magánpénz Üzemanyag Amitől A népességrobbanás Európai tömegekbe hajt Van az az isiász Amitől A helytartó Annyira [… Tovább]
Levegőben forró hullám, lángok habzása dúl. Színjelzés lobogtat Napot, véresen alkonyul. A csillagkor rég lezárult. Bolygók fénye csorog: Időtlenen forognak át messzi galaxisok. A végtelen: jó ígéret. Bárhol bevethető. Az élet nagy sírásó, de mégsem csak temető. [… Tovább]
Vannak történetek, amelyekre lakatot tesz a múló idő… Nyitogatnád, de csikorog a zár, a kulcs sem a régi már. Nézegeted az éveket, rozsda marta, őszidődnek is lassan vége. Deresedik, nemsokára hólepel alá kerül minden gondolat… Ideje [… Tovább]
A júliusi égbolton büszkén fényesedett a Göncölszekér, mintegy versenyezve a teliholddal. Virágillat szállt az éjszakában. Már mindenki aludt, csend telepedett a házra, csak a konyhai a csap csöpögése tördelte a csendet. Irénke még próbált fordítani a csapon, de az [… Tovább]
