Havas Éva : ~fekete csillag~

“egy ölelés sokszor vigasz”

 

 

van kinek már nincs ideje
van aki csak nem él vele
van hogy elfogy már a cérna
a hold felhők mögött néz ma
nem tud elérni a fénye
van ki gyenge s nincs reménye
egy ölelés sokszor vigasz
s ha nem veszed észre ki az
kinek nagy most a hiánya
nélküle fut a világba
tovább ez a kínos idő
ne hagyjátok – ott vár rátok
a csend széles éles partján
fekete csillag homlokán

 

(RIP J.I.R.)

Legutóbb szerkesztette - Havas Éva
Szerző Havas Éva 370 Írás
Nagyon szeretem a verseket. Időnként írok is, több-kevesebb sikerrel. Nem tartom magam költőnek - igaziból magamnak írok...nem számolgatok szótagszámot...néha csak úgy jönnek a gondolatok, én leírom őket...aztán vagy vers lesz belőlük, vagy papírgalacsin... Éppen ezért mindig van nálam papír és toll, na meg a telefonom jegyzete is teli van kósza gondolataimmal :)))