Ravasz Levente : Maréknyi szirom

 

Nekem már minden

mindegy.

Egy maréknyi szirom

az összes kincsem.

Elveszett minden más,

a leltárom

üres vallomás.

Volt kertem,

szép gyümölcsös.

alma-, szilva-

barackfák.

Tavasszal virágba

öltözött minden.

Csodavilág.

Most hol a kert?

Kopaszak a fák.

Egy maréknyi szirom

maradt én nekem.

Egy maréknyi szirom,

az életem.

 

——————————————–

Kedves Levente! Először is elnézésedet kérem a hosszas várakozásért. A versedet legfeljebb naplóba tudom javasolni, bár egy magával szemben igényes költőpalánta nem ad ki ilyen közhelygyűjteményt a kezéből. Néha nem a belső költő, néha csak a hangulat szüli a sorokat, úgy gondolom, ez ilyen, és ezért állhatott elő az e helyzet, hogy az írás minden egyes sora ismerős a hétköznapokból, unalomig használt képek vonulnak (kopasz fák, marék szirom, üres vallomás, tavasszal vigárba öltözött… stb.)

A jó írás jó olvasással kezdődik. Nézzük meg, hogyan írnak nagy eleink erről a tavaszból a tél felé témakörben: 

 

“Amit valónak hittem, nem volt tán sehol?
Mély álom ringatott el, csak nem tudom mikor.
Most íme fölriadtam és oly idegen,
mit úgy ismertem én még, akár a tenyerem.
Az emberek s a táj, amelyet úgy szerettem,
gyermekkorom kalandos vidéke ismeretlen.
Ki akkor víg barát volt, ma sír felé hajol,
erdőt irtottak erre, amott bedőlt major:
s ha régi patakunk is másképpen folyna itt,
mint hontalan csak nézném eltűnő fodrait.”

 

“Itt hűvös ősz van. Lehullott már
Az első, hideg őszi dér,
Lemondani tanít a hulló,
Búcsúzó, sárgult falevél…
Az én szívem is rideg, fásult,
Csak néha sóvárg és beteg…
– Milyen az ősz maguknál, édes?
Óh írja meg! Óh írja meg!…”

 

“Hajnalban szépülnek fák, virágok, füvek,
       harmaton hogy nap felkél,
Cseng szép madárszózat, vígan sétál sok vad,
       reggel, hogy elmúlt éjfél,
Újul zöld bokor is, de nékem akkor is
       gondom csak merő veszél.”

 

Nagyon különböző helyekről válogattam: Walther von der Vogelweide, Ady és Balassi. Akárhová nyúlok, íze van, színe van, hangulata van. Költők. Minden korban. Ha megtanuljuk hallani őket, meglesz a saját hangunk is.

Köszönöm a figyelmed. NHI

 

Legutóbb szerkesztette - Ravasz Levente
Szerző Ravasz Levente 60 Írás
Székelyföldön születtem, itt is élek.