D. Bencze Erzsébet : A magány számláján

Saját fotó

 

 

Virágágyat vetek verseimnek,
sötétzöld mohára térdepel az est.
Levél se rezdül, szó nem hallható,
csupán verőerem dörömböl halántékomon.
Lábujjhegyen jár körülöttem a csend,
– gyakori vendég – ,
visszapillantó tükörben
nézegeti magát az emlék…

 

 

Valamikor dús szavak
duzzadtak a nappalokon,
hagytuk, hogy vágyaink
elraboljanak, és pazarlóan
időzzenek az éj takarója alatt…
Mióta elmentél,
bánat barázdálja homlokom.
Madarad csőrén halkul a dal…

 

 

Olykor az összeomlás fenyeget.
E síron túli szerelem s az élet
minden ostorcsapását hátamon érzem,
mit „irgalmasságból” mértek rám az évek.
A lelkiismeret szűkre szabja az időt,
s a számonkérő éjszaka leple alatt
elgyengülten vesztegelve
ütögeti vigasztalan hajlékomat.

 

 

Szobám négy süket fala
gondolataimnak határt szab.
Odakinn a világ elcsitul,
míg lelkem lélegzethez jut,
a vaksötétbe rejtve megidézlek – 
Áldott delírium önti el vérem,
és tehetetlen tébollyal
szívemben buzogva árad széjjel…

 

 

(Még mi mindent írjak a magány számlájára?)

Legutóbb szerkesztette - D. Bencze Erzsébet
Szerző D. Bencze Erzsébet 155 Írás
Mottóm: „Az alkotás arra való, hogy a lélekbe hatoljon és megérintse szeretettel.” (Jókai Anna) Szülővárosomban, Zalaegerszegen élek és alkotok. A Gondviselésnek köszönhetően három művészeti ágnak is hódolhattam: a zenének, képzőművészetnek és a költészetnek. Végzettségeimnek megfelelően nyugdíjba vonulásomig mint kirakatrendező, dekoratőr, rajz-, biológia-, és énektanár dolgoztam. Alapító karnagya voltam a kétszeres Nívó-díjat és arany-minősítést kiérdemelt Zalaegerszegi Város Fiúkórusnak (1991-1999). 2005 óta a Zalaegerszegi VITRIN Kortárs Képzőművészeti Egyesület tagjaként több önálló és csoportos kiállításon szerepelnek alkotásaim. Gyermekkorom óta írok verseket, de csak 2007 óta jelennek meg folyamatosan írásaim különböző folyóiratokban, antológiákban és online irodalmi portálokon. Versesköteteim: Az ősz illata (2011, magánkiadás), Üveghang (2012, Krúdy kiadás saját illusztrációkkal), Túl közel ( 2019, Pannon Írók Társasága-saját illusztrációkkal) Még több rólam: https://7torony.hu/content.php?c=58873