Böröczki Mihály - Mityka : A bűvös edény

Volt pléhből formált, volt fehér zománcos,

vagy porcelánedény, az úriféle,

a dolga sem volt túlontúl talányos,

csak éjjel került ez-az belsejébe,

a szükség szülte meg tulajdonképpen,

ott rejtezett az ágy alá lapulva,

s előkerült két álom közt a résben,

hogy el-eltűnjön rejtekébe bújva,

a ház népe is ritkán emlegette,

csúf, billent neve ritkán lett a szóé,

a tartalmát elnyelte reggelente,

nagy testvére, az udvarvégi bódé,

mégis volt benne valami varázslat,

nem félemült meg a tolakvó rossztól,

s mert része volt az éjjeli világnak,

a maga módján óvott a gonosztól,

minek cifrázzam, úgy védte a rendet,

mint csikorgató télidőt a mennybolt,

a jelenléte nyugalmat jelentett,

s nagy természete is természetes volt.

 

 

Legutóbb szerkesztette - Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1001 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.