„Das Herz im Delta” Theodor Däubler után szabadon
A dalok csendben szerelmeskednek a Nílussal.
Egy flamingó vérző parázson guggol.
Nappali lámpás. Fényesen világít.
Nincs más ott, csak a kimondatlan szavak.
A versek, mint játékok sereglenek, áradnak tova.
A madár nem kereste isten kegyét:
egy gólyalábon lángra gyúl menedéke.
A flamingó feltűnik a folyó-torkolat előtt.
Áldott apályok a sivatag combján.
Lángszárnyakkal ott csapkod, szimatol az állat utánam.
Volt, hogy nőstény oroszlánt ismertem fel, fél mellszobrot,
néha tojást, vagy madarat. Várj flamingó,
míg megtalál a dal, az életadó lehelet,
míg eredetünk futó érintését elnyeli a szív!
___________________________________________
Legutóbbi módosítás: 2015.05.23. @ 17:59 :: Schmidt Tibor