Tóth Zita Emese : Axióma

 

A reggeli kávéval elkortyolt álmosság vagyok,

ahogy sejtenként végigfut bennem a keserű íz,

kupacként asztalra dobált befejezetlen mondatok

arról, hogy az idővel csak gyűlik a keserűség.

 

Hétköznapokká gyúrnak kezeim téged, élet,

megszokás, rutin, ezernyi félrenyelt káromkodás,

hazug szavakkal pótolja kudarcaim a lélek,

kéken fagy meg szemeimben a realitás.

 

Indul a világ és újra járni tanulok vele én is,

tenyereimen vérző sebekként virít a tegnap,

mindig egyre könnyebb a következő lépés,

ahogy észre sem veszem már, ha valaki elhagy.

 

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2015.01.12. @ 18:44 :: Tóth Zita Emese
Szerző Tóth Zita Emese 143 Írás
Van egy saját Palintám, illetve egy Andrisbabóm és egy Zoécskám is. Az írás a legnagyobb függőségem. : ) '92-es évjárat.