Thököly Vajk : Víz tükrébe hull a csillag

 

Víz tükrébe hull a csillag,

millió cseppre széttöri,

feltámasztja az éjszakát,

csak egy pillanat kell neki.

 

Aztán lassan, háborgása

elcsendesül, lenn a mélyben,

és a játszó fényhullámok,

elsüllyednek a sötétben.

 

Titokzatos, mozdulatlan

tükör lesz millió cseppje,

hol a csillag némán, halkan,

visszaszáll a végtelenbe.

 

Amíg Napja kezét fogja,

otthonában bújócskázik,

de mikor a Holddal sétál,

ím, a víztükrébe vágyik.

 

 

 

 

Legutóbb szerkesztette - Thököly Vajk