Csókjaid hulló lombjába fulladok.
Lángoszlop vagy,
s én fekete sóhaj egy felgyújtott békeszerződésben.
Egünk tört üvegén a tél szivárog,
állandó maradtál és kegyetlen.
Egy birtok nélküli,
tárgyilagos viszony.
Mégis téged látlak minden katedrálison.