Böröczki Mihály - Mityka : A tó csöndje

Október, hangulat, Balaton

Kint pár vadréce úszkál,

s a nádszálakon csúszkál,

mint csillogó, falat fény,

a kora őszi napfény,

nagy víz babrál örömmel

a rá terített csönddel,

kis csillók sokszorozzák

elnyújtózkodó hosszát,

valahogy minden más itt,

a szél is lassút játszik,

az azúrarcú ég még

megvillogtatja kékjét,

de felhősül és fárad,

mint törzsein az ágak,

a nyár elvitte hangját,

megül a zajtalanság,

nincs senki itt, de hallom

nagy lépteit a parton.

Legutóbbi módosítás: 2014.10.13. @ 06:25 :: Böröczki Mihály - Mityka
Szerző Böröczki Mihály - Mityka 1009 Írás
1946. Vaszar. Gyönyörű gyerekkor. Iskola. Szeged. Felhőtlen fiatalság. Érettségi. Budapest. Műszaki Egyetem. Kemény kitartás. Diploma. Pápa. Dac és hit. Neki az Ismeretlennek. Vasút. Versek. Vonatok. Pályagörbület. Végállomás. Szombathely. Napilapok. Hetilapok. Folyóiratok. Önálló kötetek. Fénytörések. Vadkörtefák. Vesszőfutás. Antológiák. Ünnepek. Hétköznapok. Két gyerek. Befejezés. Kezdés. Új élet. Szerelem. Öröm. Harmónia. Jegenyék. Stációk. Végtelen út. Vagyok. Tűnődöm. Létezem. Élek. Írok. Anyám templomba jár. Szeretem a vadkörtefákat.