Válás
Koosán Ildikó
Még visszanézett. Utána lestem
a lökdösődő, sűrű tömegben,
elindultam, szinte futva indult ő is
át a zebrán, szemben a kőris-
fánál egy csapzott-szőke kislány,
láttam, integet neki, ő meg oly furcsán
karolta át, mint elébb a vállam,
mikor hévvel fonódunk össze nálam
ma is, alig órája múlt, billent a váza
virága is… most meg tele a járda
itt hagyott illatával, lebegteti a
szél; Ennyi.. egy halállal felér.
2010-04-27
Legutóbbi módosítás: 2014.10.18. @ 08:42 :: Koosán Ildikó
